2025-ben Magyarországon ismét kiemelkedő összeget fordítanak a honvédelemre. De vajon milyen hatással lesz ez ránk? - Pénzcentrum
A magyar kormány 2025-ös költségvetése alapján rekordmagas, 1752,3 milliárd forintot szán a honvédelemre. Ez a védelmi kiadások szintjét a GDP 2 százalékára emeli, ezzel teljesítve a NATO által támasztott követelményeket, és biztosítva az elmúlt években megkezdett haderőfejlesztési program folytatását. Ezzel Magyarország a NATO tagállamai között a legjobban teljesítők közé emelkedik a katonai költések terén, de felmerül a kérdés, hogy ez a lépés mennyire lesz elegendő a jövőben. Donald Trump esetleges visszatérése pedig újra terítékre hozhatja a védelmi kiadások emelésével kapcsolatos diskurzusokat.
A tavaly decemberben, szokatlan módon elfogadott költségvetés ismét prioritásként kezeli a honvédelmet, forrásallokáció szempontjából. Az idei évben a védelmi kiadásokra körülbelül 1752,3 milliárd forintot különítettek el. A Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó katonai oktatási és sportfeladatokkal együtt a védelmi tárca összesen 1939,3 milliárd forinttal gazdálkodhat az elkövetkező esztendőben.
A tavalyi évben a magyar kormány a honvédelmi alap bevonásával összesen 1985,3 milliárd forintot költött védelmi célokra, ami 46 milliárd forinttal magasabb összeg a megelőző évhez képest. Bár 2024-hez viszonyítva idén 2,3 százalékkal csökkent a védelmi források mértéke, az összehasonlítás érdekében érdemes megjegyezni, hogy a 2010-es 225 milliárd forintos költségvetéshez képest 2025-re reálértéken 3,5-szeres növekedés várható a honvédelemre szánt források terén. Ennek eredményeként Magyarország 2025-ben is a GDP 2 százalékát meghaladó összeget fog a védelemre fordítani, ezzel ismét teljesítve a NATO-tagságából eredő kötelezettségeit.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb adatai alapján Magyarország 2023 óta a bruttó hazai termékének 2,1%-át fordítja védelmi célokra. A NATO 2024-es előrejelzése szerint tavaly a védelmi kiadások megoszlása a következőképpen alakult: az infrastruktúra költségek 4,6%-ot tettek ki; az üzemeltetési és karbantartási kiadások 23,7%-ot; a személyi kiadások 23,8%-ot jelentenek; míg az eszközbeszerzés és a kutatás-fejlesztés aránya elérte a 47,8%-ot. Ezeket az adatokat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzése tette közzé.
Utóbbi igencsak kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a NATO elvárása, hogy a szövetségesek minimum 20%-ot költsenek védelmi költségvetésükből eszközbeszerzésre és fejlesztésre. Ha a NATO becslése helytálló, 2024-ben Magyarország Lengyelország után az előkelő második helyen állt a beszerzésekre irányuló költésben a szövetségen belül.
Nem volt ez mindig így
A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés szerinti tömeghadsereg modelljéről való áttérés során a Magyar Honvédség létszámából és képességéből is folyamatosan veszített. A régi szovjet haditechnika karbantartása, az elavult technika kivezetése mellett nem történt jelentősebb beszerzés (a 2003-as Gripen lízingszerződés megkötésétől eltekintve), a védelmi szektort a kóros alulfinanszírozottság jellemezte.
Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása sem hozott lényeges változást a védelmi kiadások terén. Bár a többi tagállammal együtt aláírtuk, hogy a nemzeti össztermékünk 2 százalékát a védelemre fordítjuk, 2013-ra a védelmi költségvetésünk már a GDP mindössze 1 százalékát sem tette ki.
Magyarország alacsony GDP arányos védelmi költése nem volt egyedülálló a NATO tagjai között; sőt, 2014-ben csupán az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Görögország voltak azok az országok, amelyek eleget tettek a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeiknek. Az akkor 28 tagú szövetség tagjai között tehát általános tendencia volt a védelmi szektor alulfinanszírozottsága. Ennek hátterében két szervesen összefonódó ok állt: a 2008-as gazdasági válság következtében bevezetett megszorítások és költségvetési korlátozások, amelyek sok helyütt a védelmi költségvetést érintették. Az állampolgárok számára nem tűnt racionálisnak a védelmi szektor jelentős támogatása, hiszen ebben az időszakban a biztonságpolitikai diskurzus a "poszt-háborús" paradigmára épült. E nézet szerint a hagyományos háborúk kora leáldozott, a nagy tömeghadseregek és a klasszikus fegyverzet helyett inkább kisebb, de professzionális haderő és a nemzetközi szövetségesekkel való együttműködés vált szükségessé. Éppen ezért érte váratlanul 2014-ben az európai szövetségeseket Oroszország Krím félszigeti annexiója, amely mélyen megrázta a kontinens biztonsági helyzetét.
A 2014-es wales-i NATO csúcstalálkozón a tagállamok nem csupán megerősítették elköteleződésüket a védelmi költségvetésük növelése iránt, hanem abban is konszenzusra jutottak, hogy katonai kiadásaik legalább 20%-át a fejlesztésekre szánják. Ezen a fórumon Magyarország a "burden sharing" elvét követve ígéretet tett egy nehézdandár megalakítására.
Honnan indult és hová tart a magyar haderőfejlesztés?
A Magyar Honvédség képességfejlesztése 2010 körül jelentős hátrányból indult. 2016-ban a kormány elindította a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelyet gyakran "Zrínyi 2026"-ként emlegetnek. E program célja nem csupán a honvédség modernizálása és új katonai eszközök beszerzése volt, hanem a hazai védelmi ipar újjáépítése is, amely korábban szebb időket élt meg. A török, amerikai és számos európai vállalattal folytatott együttműködés mellett kiemelkedő partnerként lépett fel a német Rheinmetall cég. Ez a vállalat német-magyar vegyesvállalatok létrehozásával már négy különböző helyszínen üzemeltet gyártó- és kutatóközpontot Magyarországon. Különösen figyelemre méltó a várpalotai lőszer- és robbanóanyag-üzem, valamint a zalaegerszegi "Lynx" gyalogsági harcjárművet gyártó létesítmény, amelyek a védelmi ipar megerősítésében fontos szerepet játszanak.
A Leopard 2A4-es és Leopard 2A7-esek vlamint "Gidrán" páncélozott harcjárművek beszerzésével; a Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegek és Lynx alvázára szerelt Skyranger légvédelmi lövegek vásárlásával; a KC-390 katonai szállítógép és H225M helikopterek, valamint a ELM-2084 radarok és NASAMS légvédelmi rendszer kiépítésével a magyar honvédség eszközparkja nemcsak megújult, de új képességekkel is gyarapodott. A cseh CZ fegyvergyártó cég licenszének megvásárlásával és a Carl Gustaf és Spike páncéltörő rakétarendszerek hadrendbe állításával pedig a honvédség kézi lőfegyverei és páncéltörő képessége is megújult.
A hazai védelmi ipar fejlődése nem csupán a Magyar Honvédség szükségleteinek kielégítését célozza, hanem a Magyarországon előállított fegyverek és lőszerek nemzetközi piacon való értékesítését is előtérbe helyezi. A folyamatban lévő magyar védelmi ipari komplexum egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetgazdaságban, és a gazdasági növekedés motorjává válik, így kiemelt stratégiai ágazattá emelkedik. Ennek fényében 2023 végén megszületett a döntés, hogy a védelmi ipari fejlesztések és beruházások a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá kerüljenek, hasonlóan az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. tulajdonosi jogköréhez.
A 2025-re tervezett védelmi költségvetési források lehetőséget adnak a haderőfejlesztési programok folytatására, amelyek minden haderőnemre kiterjednek. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az idei évben kiemelt prioritásként kezelik a katonák felszerelésének modernizálását, valamint a csapatok vezetési és irányítási körülményeinek javítását. Ezen kívül a légierő, a légvédelmi és légtérellenőrző képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében terveznek egy hangárkomplexumot építeni a szolnoki repülőbázison is.
Bár Magyarország a védelmi kiadások tekintetében a NATO "éltanulói" közé lépett elő, gyakori téma, hogy a tagállamok ilyen mértékű költése mellett mennyire tud fenntartani hatékony működést a kollektív védelmi szövetség. Donald Trump esetleges újraválasztása, valamint a folyamatosan változó geopolitikai környezet következtében ismét felerősödhet a diskurzus a NATO-tagok védelmi költségvetésének növeléséről.
Bár 2024-ben már csak nyolc olyan "renitens" tagállam volt a 32 tagú szövetségben, aki nem teljesíti a GDP 2 százalékos célt, Trump már korábbi ciklusában is sérelmezte, hogy aránytalanul nagy teher hárul Washingtonra a kollektív védelem finanszírozása terén. Egyes információk szerint Trump akár az 5 százalékos GDP arányos költés mellett is kardoskodhat, míg az európai szövetségesek maximum a 3-3,5 százalék irányába mozdulnának el, tekintve az ezzel járó gazdasági többletterhet. Ukrajna támogatása mellett várhatóan ez lesz majd a júniusi hágai NATO csúcstalálkozó központi témája.
