A baromfiágazat az utóbbi években számos kihívással nézett szembe, amelyek a járványok terjedése, a nemzetközi piacon bekövetkező események, valamint a fogyasztói preferenciák átalakulása révén jelentkeztek. Ezek a tényezők komoly próbatételeket jelentett

A baromfiágazatban az elmúlt évek járványhelyzetei, a nemzetközi piaci események és a fogyasztói szokások változása jelentős kihívások elé állították a szereplőket. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke egy interjúban elmondta, hogy a fentiektől függetlenül az ágazat helyzete összességében kielégítőnek, illetve jónak mondható, bár tény, hogy nem minden szegmens teljesít egyformán. Azt is kiemelte, hogy a versenyképes projektek tényleges megvalósítása és megvalósulása az elkövetkező időszak legkomolyabb feladata lesz.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke nemrégiben interjút adott az Agrárszektornak, amelynek főbb gondolatait összefoglaltuk. Az ágazatot összességében kedvezőnek és jónak ítélte, ugyanakkor kiemelte, hogy az egyes termékpályák között jelentős eltérések figyelhetők meg.

A madárinfluenza 2023 őszén kezdődő hatása jelentős mértékben átalakította az egész szektort, különösen az év első felében. Ennek következményeként a csirke-, pulyka- és étkezési tojás termékpályákon erős keresleti piac alakult ki, ami az árak jelentős emelkedéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai víziszárnyas termékpályák súlyos veszteségekkel küzdöttek, amelyeket nem várt piaci események, például a kínai elősütött kacsa importja, tovább súlyosbítottak.

Komoly termelés-csökkenést tapasztalhattunk az első félévben, a relatív kereslet csökkenése miatt pedig nyomott árakkal találkozhatunk - tette hozzá.

A növekvő termelésben és a fogyasztásban van a baromfihús jövője

A baromfihús globális szerepe egyre meghatározóbb: 2015-ben megelőzte a sertéshúst a világtermelésben, és azóta is az élen található. A világ baromfihús-termelése dinamikusan növekszik, ahogyan a fogyasztás is. Ez a trend, tehát a fogyasztás bővülésén alapuló termelésnövekedés, - bár a világ különböző részein eltérő dinamikával - a jövőben is folytatódni fog - közölte.

A hazai baromfiipar szerepe már most is jelentős, és a jövőben ez a tendencia tovább fog erősödni. A szakértő véleménye szerint, ha a megfelelő támogatási struktúrák kiépítésére sor kerül, akkor 2030-ra akár egymillió tonna élőbaromfi termelése is reális cél lehet. Emellett az étkezési tojástermelés terén a teljes önellátottság elérése is megvalósítható célkitűzésnek tűnik Magyarország számára.

Fontos támogatások és jelentős kihívások

Az utóbbi időszakban számos figyelemre méltó pályázati lehetőség nyílt meg a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások előtt. Csorbai Attila véleménye szerint ezek a lehetőségek akár a hazai baromfiágazat aranykorát is megalapozhatják, de a sikerhez elengedhetetlen a gondos végrehajtás. Az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása a versenyképes projektek hatékony megvalósítása lesz - tette hozzá.

A szakmai alapokra épülő, megvalósítható fejlesztések kulcsfontosságúak a hazai termelők nemzetközi versenyben való sikeres helytállásához. Továbbá hangsúlyozta a járványvédelmi készültség jelentőségét is, amely elengedhetetlen a biztonságos termelés fenntartásához.

Továbbra is a csirkehús a top, de egyre népszerűbbek a kényelmi termékek is

A hazai fogyasztási trendek tükrében megfigyelhető, hogy a csirkehús iránti érdeklődés folyamatosan emelkedik, míg a pulyka, kacsa és liba húsának népszerűsége viszonylag stabilan alakul, nem tapasztalható jelentős változás a mennyiségekben.

A feldolgozott, kényelmi baromfitermékek térnyerése is jelentős. Európában, így itthon is felnőtt egy (vagy több) generáció, amely már nem tud/akar/szeretne sütni, vagy főzni. A konyhában töltött idő csökkenésével ezek a termékek komoly piaci lehetőséggel bírnak, még ha pontos fogyasztásukat nehéz is mérni - fogalmazott.

Fenntarthatóság és állatjólét: egy komplex kihívás A fenntarthatóság és az állatjólét közötti kapcsolat rendkívül bonyolult és sokrétű. E két fogalom összefonódása nem csupán etikai, hanem gazdasági és környezeti szempontból is jelentős kérdéseket vet fel. Ahhoz, hogy valóban fenntartható módon éljünk, figyelembe kell vennünk az állatok jólétét is, hiszen az ökoszisztémák egészsége és a társadalmi felelősségvállalás szoros összefüggésben áll egymással. Az állatok helyzete a mezőgazdaságban, a kutatásban és a szórakoztatóiparban mind azt mutatja, hogy a fenntartható gyakorlatok nem csupán a környezet megóvásáról szólnak, hanem a fajok védelméről és a biodiverzitás megőrzéséről is. Az állatjólét javítása és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében elengedhetetlen az innováció, a tudományos kutatás és a közösségi tudatosság növelése. E két terület harmonikus összehangolása nemcsak etikai kötelesség, hanem hosszú távú gazdasági érdek is, hiszen a fenntartható és állatbarát megoldások végső soron hozzájárulnak a társadalmi jóléthez és a természeti erőforrások megőrzéséhez. Az előttünk álló feladat tehát nem más, mint egy olyan rendszert kialakítani, amelyben az állatok jóléte és a fenntarthatóság kéz a kézben jár.

A fenntarthatóság kapcsán az elnök hangsúlyozta: nem szabad kizárólag egy nézőpontból vizsgálni a témát. A fenntarthatóság alapjai (gazdasági, környezeti és társadalmi tényezők) egyaránt fontosak, és csak együttes megvalósulásuk esetén lehet valóban fenntartható egy tevékenység. A környezeti fenntarthatóság szempontjából a baromfiágazat jól teljesít: az ágazat termékei az egyik legkisebb környezeti lábnyom mellett képesek kitűnő biológiai értékű fehérjét szolgáltatni, elérhető áron.

Az állatjóléti témák körüli diskurzusban gyakran találkozunk félreértésekkel és szakmai alap nélküli kijelentésekkel. Az állattenyésztés területén és a kapcsolódó termékláncokban dolgozó szakemberek évtizedek óta keményen dolgoznak azon, hogy az egyes fajok sajátos igényeit figyelembe vevő tenyésztési, tartási, takarmányozási, világítási, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszereket alakítsanak ki. E folyamat célja nem csupán az állatok jólétének biztosítása, hanem a lakosság számára biztonságos élelmiszer-ellátás megvalósítása is.

E munka eredményeként az objektív - mérhető - állatjóléti mutatók javulása is egyértelműen megmutatkozik, például az elhullás, a sérülések arányának esetében. A szakmaszereteten túl ezen mutatók javítása minden termelő közvetlen gazdasági érdeke is, ezért ők azok, akik ténylegesen a legtöbbet tehetnek az állatok jólétéért, és tesznek is - fogalmazott a BTT elnöke.

Az innováció helyett a fókusz a rugalmasságra és az alkalmazkodásra helyeződik. Az új kihívásokra való reagálás, a meglévő megoldások finomítása és a környezethez való alkalmazkodás kulcsfontosságúvá vált. Az adaptáció nem csupán a túlélés eszköze, hanem lehetőséget is ad arra, hogy a változó környezetben is sikeresen navigáljunk.

A precíziós állattartás és automatizáció egyre elterjedtebb, többek között a csökkenő munkaerő-kínálat miatt. A digitalizáció tehát a jövő egyik kulcsa lesz. Végül a versenyképesség erősítéséről is szó esett. A szakember szerint nem feltétlenül új innovációkra, hanem jó adaptációkra van szükség.