A vállalatok irányítói gyakran csak a saját cégük problémáival foglalkoznak, mintha a világ többi része nem is létezne.

A PwC Magyarország vezérigazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar cégvezetők körében a válaszadók 60 százaléka optimistán tekint a hazai GDP növekedésére. Ugyanakkor a saját vállalatuk fejlődését illetően csupán 39 százalékuk vár pozitív változásokat.

A cégvezetők 70 százaléka szerint gyorsul a következő 12 hónapban a világgazdaság növekedési üteme -- ismerteti a kutatást az MTI.

Radványi László, a tanácsadó cég szakértője, a 14. Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés eredményeit bemutatva hangsúlyozta, hogy a magyar cégvezetők soha nem tapasztaltak még ekkora bizalmat a globális gazdaság fellendülésében. Ugyanakkor a saját vállalataik jövőbeli kilátásait tekintve rendkívül borongósak, és a pesszimizmus eddig nem látott szintet ért el.

A bevételek növekedését remélő válaszadók aránya 39 százalékra csökkent, ami összhangban van a globális felmérés adataival. Érdekesség, hogy a világjárvány előtt ez az arány még 90 százalék volt.

A magyar gazdaság jövőbeli növekedési lehetőségeit illetően a cégvezetők véleménye megoszlik: minden hatodik vezető optimistán a gyorsulásra számít, míg 21 százalék a lassulásra figyelmeztet. Ezen kívül 19 százalék úgy véli, hogy a helyzet nem változik. A legfrissebb felmérés eredményei összhangban állnak a 2024-es várakozásokkal.

A tájékoztatás szerint a magyar vállalatvezetők 415 forintos eurót, 4,8 százalékos inflációt és 1,8 százalékos GDP növekedést várnak átlagosan 2025-ben.

A megkérdezettek körében végzett felmérés szerint a válaszadók 99 százaléka úgy véli, hogy az orosz-ukrán konfliktus idén lezárul. Emellett 82 százalékuk arra számít, hogy Magyarország 2034-re bevezetheti az eurót.

Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa nyilatkozott arról, hogy a felmérésben részt vevők 40%-a létszámbővítést tervez az idei évre, ami az előző év 36%-os mutatójához képest jelentős növekedést jelent. Ezzel szemben 13%-uk létszámcsökkentést fontolgat, ami 2 százalékponttal kevesebb, mint a 2024-re vonatkozó adatok.

A külső, fenyegető tényezők közül itthon a szakképzett munkaerő hiányától tartanak leginkább a vezérigazgatók (44 százalék), majd az inflációt, a makrogazdasági volatilitást (38 százalék) és a kiberkockázatot (38 százalék) említették.

A globális felmérésben a szakképzett munkaerőhiányt a cégvezetők 23 százaléka tartotta kockázatnak, de jóval kevesebben gondolták a többi tényezőt, mint amelyek rendkívüli vagy nagymértékű kitettséget jelent cégük számára.

A magyarországi vezérigazgatók 37%-a úgy véli, hogy a vállalata a következő évtizeden belül elveszíti életképességét az aktuális üzleti modell mellett. Ez az arány 6%-kal alacsonyabb, mint az előző évben. Ezen kívül csupán 12%-uk számít arra, hogy cégvezetői pozíciójukat tíz éven túl is megőrzik.

Az iparági verseny élesedése (48 százalék), a szabályozási környezet átalakulása (47 százalék), a költségek növekedése (46 százalék) és a kereslet visszaesése (44 százalék) mind olyan külső tényezők, amelyeket a válaszadók túlnyomó többsége a vállalatuk életképességét fenyegető kockázatok között említett.

Mezei Szabolcs rámutatott, hogy a magyar vállalatvezetők saját cégeik rövidebb életképességét gyakrabban a külső tényezők hatásaira vezetik vissza, mint a globális átlaghoz képest más országok vezetői.

A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt öt évben a magyar cégek 55 százaléka fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat - szemben a világban kapott 38 százalékos eredménnyel, 40 százalékuk fogott stratégiai partnerségbe és 38 százalék indult el új ügyfélkör felé.

A magyar vállalatok körében a megkérdezettek 29 százaléka, míg a globális szinten ez az arány 55 százalék, tervezi, hogy a következő három évben más cégeket vásárol fel. Érdekes módon, a magyarországi cégek több mint fele (54 százalék) az iparágukon belül marad, míg a nemzetközi színtéren ez az arány csupán 37 százalék.

Mezei Szabolcs szerint míg a hazai vállalatok, amelyek akvizíciót terveznek, jellemzően a közvetlen versenytársaik felvásárlására fókuszálnak, addig a globális piacon a felvásárlások inkább új iparágak felfedezését és belépést segítik elő.

A vállalatvezetők körében végzett felmérés alapján 20 százalékuk jelezte, hogy cégük működésében nem játszik szerepet a generatív mesterséges intelligencia (genAI). Ezzel szemben a megkérdezettek 80 százaléka arról számolt be, hogy az AI alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult a hatékonyság növeléséhez.

A megkérdezettek közel fele, pontosan 46 százalék, úgy véli, hogy a generatív mesterséges intelligencia (genAI) hozzájárult a beosztottak hatékonyságának növekedéséhez. Ezzel szemben 16 százalék az üzleti jövedelmezőség javulását emelte ki, míg 12 százalék a bevételek emelkedéséről számolt be.

Mezei Szabolcs szerint a globális felmérés eredményei alapján a cégvezetők 48 százaléka optimistán várja, hogy a technológiai fejlődés kedvezően hat vállalataik bevételeire a következő egy évben. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány csupán 42 százalék, ami arra utal, hogy a hazai vezetők körében óvatosabb a technológiai jövőbe vetett hit.

A PwC Magyarország 2024 októbere és decembere között végzett felmérése során 252 hazai vállalat vezérigazgatóját szólították meg személyes interjúk keretében.

A kutatásban részt vevő cégvezetők válaszai alapján idén Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója nyerte a 2024-es PwC az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat.

Erről laptársunk a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár részletesen is beszámol.