A fiatal nők esetében egyre növekvő tendencia figyelhető meg a tripla negatív mellrák előfordulásában.

A mammográfiás szűrésekre való részvételi arány csökken, részben az interneten terjedő fals információk miatt.

A mellrák a nőknél világszerte, így Magyarországon is a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. 2019-ben az újonnan diagnosztizált daganatos esetek 13%-át tette ki hazánkban. A 2011 és 2019 közötti időszakban több mint 70 ezer emlőrákos diagnózist jegyeztek fel, ami évente körülbelül 7000-8000 új esetet jelent. Ennek következtében az elmúlt évtized végére a mellrákkal élő nők száma már túllépte a 100 ezer főt Magyarországon.

Az elmúlt másfél évtizedben végzett kutatások alapján, melyeket az MSD Pharma Hungary Kft. készített a hazai betegadatok elemzésére, érdekes tendencia rajzolódik ki. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganatok előfordulásának gyakorisága csökken, addig az 50 év alatti nők esetében éppen ellenkezőleg, emelkedik a betegség előfordulása. Ráadásul, ha más rákos megbetegedésekkel hasonlítjuk össze, az emlődaganat ezen korcsoportban jelentősen nagyobb arányban van jelen.

A 40-49 évesek körében 2019-ben több mint 1000 új esetet regisztráltak, ami jelentős, négyszer-ötszörös emelkedést mutat a második leggyakoribb daganattal, a melanomával összehasonlítva. A legszembetűnőbb növekedés viszont a 30-39 évesek csoportjában figyelhető meg, ahol az előfordulás egy évtized alatt több mint 32%-kal nőtt.

Ma Magyarországon a hölgyek 45 éves kor felett kapnak meghívást mammográfiás vizsgálatra, amely kulcsfontosságú az emlőrák korai szűrésében. Azonban aggasztó tendencia figyelhető meg az utóbbi években: míg korábban a nők több mint 40 százaléka részt vett ezen ingyenes vizsgálaton, mára ez az arány mindössze 30 százalékra csökkent. Egy mai szakmai fórumon Prof. Dr. Dank Magdolna, az Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyes internetes források és influenszerek félelemkeltő információkat terjesztenek, miszerint a mammográfia nemcsak fájdalmas, hanem akár a betegség kialakulását is elősegítheti. Ezzel szemben fontos hangsúlyozni, hogy ez a vizsgálat sok nő életét mentette meg. Az időben diagnosztizált emlőrák esetében ugyanis Magyarország a régió egyik legjobb túlélési statisztikájával büszkélkedhet: az elmúlt egy évtizedben jelentősen nőtt az ötéves túlélési arány.

A melldaganatok négy fő kategóriába sorolhatók, mindegyik sajátos jellemzőkkel bír. Az egyes altípusok különböző módon reagálnak a terápiákra, így a pontos diagnózis felállítása elengedhetetlen a megfelelő kezelési stratégia kialakításához. Kiemelendő, hogy a sikeres kezelés érdekében valamennyi altípus esetében a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott, modern terápiák alkalmazása a legfontosabb.

A mellrákos esetek mintegy kétharmadában a daganat növekedését az ösztrogén- és progeszteronhormon serkentheti (hormonreceptor-pozitív, HR+), illetve a rákos sejtek érzékenyen reagálnak a mellszövet sejtosztódását szabályozó, úgynevezett HER2 fehérjére (HER2-pozitív, HER2+). Előbbi típus hormonterápiával, utóbbi pedig célzott HER2-terápiával kezelhető.

Amikor a daganatban sem hormonérzékenység (HR), sem HER2-pozitivitás nem mutatható ki, tripla negatív mellrákról (TNBC) beszélünk. E típusú daganat nem reagál a hormonális kezelésekre, és a HER2-ellenes gyógyszerek sem fejtik ki hatásukat, ezért a terápia megközelítése eltér a hagyományos módszerektől.

A hazánkban diagnosztizált mellrákos esetek körében az agresszív triple negatív emlőrák (TNBC) aránya körülbelül 10%-ot képvisel. Különösen aggasztó, hogy a fiatalabb nők esetében ez az arány lényegesen magasabb: a 40 év alatti páciensek körében a diagnózisok 25%-át TNBC jelenti. Ezen kívül az összes TNBC-s eset közel egyharmada az 50 év alatti nőket érinti, ami figyelmeztető jel a betegség fiatalokat érintő hatásaira.

Bár az emlőrák általánosságban a kedvezőbb túlélési statisztikákkal rendelkező daganatok közé sorolható, és az elmúlt évtized során a betegség ötéves túlélési rátája 73,1%-ról 74,2%-ra emelkedett, a tripla-negatív emlőrák (TNBC) továbbra is a legnagyobb kihívásokkal küzd. A TNBC-vel diagnosztizált betegek közül csupán 10-ből 6 éri meg a diagnózis után az ötödik évet, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek számára.

A TNBC kezelésében a kemoterápiás lehetőségek mellett egyre inkább teret nyer a modern immunterápia, amely hazánkban is hozzáférhető. Ez a megközelítés jelentős mértékben hozzájárulhat a TNBC-vel diagnosztizált páciensek túlélési esélyeinek javításához.

Mellrák bárkinél kialakulhat, ez többnyire a genetikai adottságok, illetve a környezeti hatások kölcsönhatásának az eredménye, ám a betegség kialakulásának esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli - elhízás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, dohányzás - és környezeti tényezők is.

A megszólaló szakértők rámutattak: ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen - halogatás nélkül - forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet, például, az emlőben vagy a hónaljárokban tapintható csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy a mellbimbó bőrének megváltozása: kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés, a mellbimbó váladékozása, illetve az is, ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.

A havi önvizsgálat elvégzése minden nő számára ajánlott, ám különösen fontos, hogy azok figyeljenek magukra, akiknél genetikai hajlamosító tényezők állnak fenn, vagy akiknek a családjában már előfordult emlődaganat. Az önvizsgálat rendszeressége segíthet a korai felismerésben és a megelőzésben, így érdemes minden hónapban időt szánni rá.

A rendezvény keretein belül bemutatásra került az MSD által indított innovatív TNBC edukációs portál, amely a korai felismerést hivatott elősegíteni.