Egy friss elemzés alapján a magyar zeneipar gazdasági hatása megduplázódott, ami figyelemre méltó eredményeket mutat.
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért ezúttal tizedik alkalommal készítette el a hazai zenei színtér átfogó elemzését. A legújabb kutatás középpontjában a magyar zeneipar nemzetgazdasági szerepének feltérképezése áll, amelyhez egy innovatív, makroökonómiai modellt alkalmaztak. A részletek a szervezet által az MTI-hez eljuttatott közleményből derültek ki.
A Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ által végzett kutatás új megvilágításba helyezi a zeneipar gazdasági hatásait és annak más iparágakra gyakorolt jelentős befolyását. Az eredmények azt mutatják, hogy a zeneipar nem csupán önálló ágazat, hanem széleskörű hatással bír a gazdasági élet számos területére.
A magyar zeneipar gazdasági hatása, amely 2,04-es szorzóval bír, csak némileg marad el az Európai Unió zeneiparának átlagos 2,2-es szorzójától. Ez a tény arra utal, hogy a magyar zeneipar sajátos felépítése révén hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon. A szakértők véleménye szerint ez a párhuzam azt jelzi, hogy a magyar zeneipar potenciálja és fejlődési lehetőségei hasonlóan ígéretesek, mint azok a piacok, amelyek már régóta kiemelkedő szereplők az európai zenei szcénában.
Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban, 2023-ban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet. Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt.
A kutatás eredménye alapján a magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 ezer fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.
A magyar zeneipar rendkívül koncentrált jellege figyelemre méltó, hiszen az iparág bevételeinek jelentős hányadát csupán néhány nagy szereplő generálja. A legnagyobb száz vállalat a teljes iparági bevétel 78%-át termeli, míg a legnagyobb háromszáz vállalat már 93%-ot képvisel. Ez világosan mutatja, hogy a kisebb cégek csupán elenyésző piaci részesedéssel bírnak, ami a zeneipar sokszínűségének szempontjából aggasztó jelenség.
A zeneipar jelentős szerepet játszik a munkahelyek létrehozásában és a kulturális alapú gazdasági aktivitások serkentésében. A sajátos működési jellemzők miatt a foglalkoztatás általában rugalmas és projektorientált, ami folyamatos igényt generál különböző szakterületek - mint például zenészek, technikai szakértők és rendezvényszervezők - iránt, ezáltal élénkítve a munkaerőpiacot - hangsúlyozta a közlemény.
Az adóbevételek tekintetében a zeneipar 2023-ban összesen 61,14 milliárd forinttal járult hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,4 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. A dokumentum szerint ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) volt 2023-ban.
