"Bábolnán továbbra is feszültség uralkodik, mintha a mezőgazdaság sötét titkainak temetőjévé váltunk volna."
Bábolna neve az utóbbi hónapokban nem a híres ménes vagy a húsipar vonatkozásában került a figyelem középpontjába, hanem a ragadós száj- és körömfájás járvány következtében. E járvány során több mint 5000 szarvasmarha tetemét kellett eltemetni a város határán, az ATEV Zrt. egykori dögkútjánál. Ez a döntés teljesen váratlanul érte a helyi közösséget, akik hevesen tiltakoztak. A polgármester és a lakók demonstráltak, készek lettek volna fizikailag megakadályozni a kamionok behajtását, sőt, még Nagy István (Fidesz-KDNP) agrárminisztert is kifütyülték, amikor a városba látogatott.
A helyiek jogos felháborodása nyomán Lázár János (Fidesz-KDNP) építési és közlekedési miniszter, egyfajta tűzoltó-megoldó emberként jelent meg Bábolnán és személyesen tárgyalt Horváth Klára (független) helyi polgármesterrel. A Telex hosszú cikkben dolgozta fel az azóta történt, illetve leginkább nem történt eseményket.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy Horváth elutasította az ajánlatot, és udvariasan, de határozottan megmutatta az ajtót a miniszternek. Ezt a polgármester azonban nevetséges hazugságnak minősíti.
Bábolnán azonban nem állt meg az élet és a város közössége azóta is a károk következményeit nyögi. A járvány miatt csökkent a vendéglátóhelyek forgalma, a bábolnai cégeket bojkottálták, a mezőgazdasági vállalkozások veszteséget szenvedtek el, és kérdéses, hogy a történtek hosszú távon, milyen egyéb negatív gazdasági hatásokat okoznak, mondjuk az ingatlanárak tekintetében. A helyiek nem értik, hogyan történhetett meg, hogy egy egykori dögkutat reaktiváltak a megkérdezésük nélkül, és a város hírnevét egy pillanat alatt rombolták le ezzel. A polgármester szerint nemcsak pénzügyi, hanem morális kárpótlás is járna Bábolnának, ami fajlagosan sokkal nagyobb terhét viselte a járványnak, mint bármelyik másik magyar település.
A történet különösen zavarba ejtő, ha figyelembe vesszük, hogy az ATEV ma már nem állami, hanem egy alapítványi keretek között működik. Ez a vagyonkezelő alapítvány, amely a Jövő Nemzedék Földje nevet viseli, szintén Lázár János irányítása alatt áll. A cég nem csupán működik, hanem jelentős osztalékot is termel: 2023-ban például 1 milliárd, míg 2024-ben már 2 milliárd forintot vett ki az alapítvány.
A minisztérium határozottan állítja, hogy a polgármester volt az, aki bezárta a tárgyalás ajtaját, míg Horváth Klára úgy véli, hogy "hülye lenne az a polgármester, aki nemet mond 1 milliárd forintra". A helyzetet szemlélve nehezen elképzelhető, hogy egy elkötelezett városvezető ne kívánná igénybe venni a felkínált segítséget. Horváth emellett bemutatta azt a levelet is, amelyben a miniszter látogatását megköszönte és érdeklődött a megígért támogatások sorsáról. Azóta azonban sem Lázár János, sem Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz-KDNP), a régió országgyűlési képviselője nem adott érdemi választ. A helyiek ebből nem igazán lepődnek meg, hiszen úgy vélik, hogy Czunyiné csak akkor jelenik meg, ha 'szalagot kell átvágni'.
Bábolna tehát egyelőre pénz nélkül, átvágandó szalag nélkül, cserébe reputációs és erkölcsi veszteséggel valamint rengeteg kérdőjellel maradt a járvány után. A tetemek rég a föld alatt vannak, a politikai hullaszag viszont még mindig ott leng a kisváros felett, és momentán Lázár Jánosnál pattog a labda, hogy ez a helyzet megváltozzon.
