A "Vásárolj most, fizesd később" koncepció komoly kihívásokkal néz szembe | FinTechRadar
A Klarna több európai államban is a hatóságok figyelmének középpontjába került. Bár a BNPL (Buy Now, Pay Later) modell továbbra is népszerű, egyre aggasztóbb szabályozási kihívásokkal kell szembenéznie.
A Klarna, a "Vásárolj most, fizess később" (BNPL) megoldások egyik legismertebb szereplője, egyre nagyobb szabályozói nyomás alá kerül Európában. Norvégiában fogyasztóvédelmi eljárás indult ellene, Hollandiában egy bírósági döntés kérdőjelezi meg működését, míg Svédországban több tízmillió dolláros bírságot szabtak ki rá pénzmosás elleni mulasztások miatt. A népszerűsége ellenére egyre több kérdőjel merül fel a modell kockázataival kapcsolatban.
A BNPL (Buy Now, Pay Later) szolgáltatás lényege, hogy a vásárlók azonnal megszerezhetik az általuk kívánt termékeket, miközben a fizetési kötelezettségeiket elhalaszthatják – sok esetben kamatmentes részletekben. Ez a kényelmes alternatíva a hagyományos hitelkártyák mellett egyre népszerűbbé vált. Azonban a svéd székhelyű Klarna most a norvég hatóságok érdeklődésének középpontjába került. A Norvég Fogyasztói Tanács panaszt tett a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, arra hivatkozva, hogy a Klarna nem tartja be az átláthatóságra vonatkozó követelményeket a hitelajánlatok népszerűsítése során. Guro Sollien Eriksrud, a vállalat szóvivője szerint gyakran előfordul, hogy a cég elrejti a feltételeket, vagy nem közli azokat kellőképpen.
A panasz lényege, hogy a BNPL (Buy Now, Pay Later) termékekhez kapcsolódó díjak, mint például a késedelmi kamatok, sokszor csak utólag derülnek ki, így a vásárlók könnyen tévedésbe eshetnek. Ezt a konstrukciót gyakran csupán egy egyszerű vásárlási lehetőségként mutatják be, holott valójában hiteltermékről van szó, ami jelentősen megnövelheti az eladósodás kockázatát.
Hollandiában a problémák tovább fokozódnak. Egy friss bírósági döntés alapján a Klarna nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy nem húz hasznot a késedelmi díjakból. Ez kulcsfontosságú kérdés: ha a szolgáltatás klasszikus hitelezésnek minősül, akkor sokkal szigorúbb pénzügyi szabályozás vonatkozna rá. A holland kormány már világossá tette, hogy nem támogatja a BNPL modellek terjedését a hagyományos kiskereskedelemben, és arra kérte a Klarnát, hogy mondjon le fizikai boltokba irányuló terjeszkedési terveiről.
A Klarna, a svéd származású pénzügyi szolgáltató, súlyos következményekkel néz szembe hazájában, Svédországban. 2024 végén a pénzügyi felügyelet 50 millió dolláros (körülbelül 19 milliárd forintos) bírságot szabott ki a cégre, mivel nem teljesítette a pénzmosás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit. A hatóság megállapítása szerint az ügyfél-átvilágítás folyamata és a belső ellenőrzési mechanizmusok nem voltak megfelelő színvonalúak. Ez a büntetés a Klarna eddigi legnagyobb bírsága, és komoly kérdéseket vet fel a gyorsan fejlődő fintech szektor vállalatainak megfelelőségi képességeivel kapcsolatban.
Bár a Klarna az elmúlt években látványos sikereket ért el - milliók használják halasztott fizetéses rendszerét -, a BNPL modellel szembeni aggályok is egyre hangosabbak. A hatóságok szerint a konstrukció számos problémát vet fel:
