Riasztó tendenciák figyelhetők meg a Velencei-tónál, ahol a víz hőmérséklete gyorsabb ütemben emelkedik, mint a levegőé.

Célba értek Kapu Tiborék, sikeresen csatlakozott a Dragon a Nemzetközi Űrállomáshoz

A Velencei-tó, Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, különleges vonzerejét sekély vízmélységének köszönheti, amely ideálissá teszi a fürdőzési lehetőségeket. Ugyanakkor a tó rendkívül érzékeny az időjárási és éghajlati változásokra. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének elismert kutatói, a tó vízhőmérsékletének alakulását tanulmányozták, fókuszálva az évszakos eltérésekre és a levegő hőmérsékletével való kapcsolatára. E kutatás eredményeit a Másfélfok nevű platformon tették közzé.

2022 szeptemberében a tó vízszintje történelmi mélységekbe süllyedt, a tartós csapadékhiány és a kánikula következtében. Ezek a szélsőséges időjárási körülmények tömeges halpusztulást idézhetnek elő, amelyet a sekély víz gyors felmelegedése tovább súlyosbít. A magasabb hőmérséklet fokozza a párolgási folyamatokat, míg a csökkent víztömeg még inkább felgyorsítja a víz hőmérsékletének emelkedését.

A 1971 és 2024 közötti időszak adatai alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Velencei-tó vízhőmérséklete szoros kapcsolatban áll a környező levegő hőmérsékletével. Általában a tó melegebb a levegőnél, különösen az őszi és nyári hónapokban. Az elmúlt évtizedek során a tó nyári átlaghőmérséklete több mint 4 °C-kal emelkedett, míg a levegő hőmérsékletének emelkedése ehhez képest mérsékeltebb volt.

A legjelentősebb melegedés nyáron történt, feltehetően a fokozódó napsugárzás miatt. Az évszakos trendek nem lineárisak: míg a nyári emelkedés korábban volt a legerősebb, mostanra az őszi és téli hőmérséklet is jelentősen nőtt. A levegő ezzel szemben változékonyabban és kisebb mértékben melegszik, bár a téli hónapokban az utóbbi 30 évben már jelentős emelkedés tapasztalható.

A vízhőmérséklet változásait nem csupán a napsütéses órák száma vagy a szél iránya befolyásolja, hanem jelentős szerepet játszik benne a csökkenő vízhozam és a mélyebb vízbázisok kihasználása is. A tó körüli emberi tevékenységek, mint például a beépítések és a locsolás, szintén hozzájárulnak a vízszint csökkenéséhez és a vízminőség romlásához, ezzel tovább fokozva a környezeti problémákat.

A kutatók szerint a tó nyári túlmelegedése súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve. A változások mérsékléséhez nemcsak globális kibocsátáscsökkentésre, hanem helyi alkalmazkodási stratégiák kidolgozására és gyors beavatkozásra is szükség lenne.