Az Amazonas-medence 2024-ben súlyos kihívásokkal nézett szembe: az aszály, az erdőtüzek és az erdőirtás együttes hatása drámai következményekkel járt. A régió gazdag biodiverzitása és életközösségei veszélybe kerültek, miközben a helyi közösségek megélhet
Kép: Tamarin Brazíliában, Fotó: Mauro Pimentel, Forrás: AFP
Az Amazonas-medence 2024-es éve rendkívül megpróbáltató volt: súlyos erdőtüzek és szélsőséges aszályok rombolták le az éghajlatváltozás elleni harcban kulcsszerepet játszó területek jelentős hányadát. Ezt az AP amerikai hírügynökség szombaton közzétett jelentése tette világossá.
Az egyre melegedő éghajlat fokozta a szárazságot, ami miatt az idei év volt a legsúlyosabb 2005 óta az erdőtüzek tekintetében is. Az erdőtüzek hozzájárultak az erdők pusztulásához, a hatóságok gyanúja szerint egyes tüzeket szándékosan idéztek elő, hogy könnyebben jussanak legelőnek való területhez.
A történelem folyamán a kormányok gyakran csupán a kitermelés lehetőségeit látták a területekben, miközben elhanyagolták a fenntarthatóság elveit és az őslakos közösségek jogait.
„A 2024-es évben az amazóniai esőerdőben tapasztalt erdőtűz és szárazság aggasztó jelzés lehet arról, hogy elérkeztünk egy ökológiai fordulóponthoz, amely már régóta aggaszt minket” – nyilatkozta Andrew Miller, az Amazon Watch nevű szervezet vezetője, amely az esőerdők védelmére összpontosít. Hozzátette, hogy a lehetőségek a negatív tendencia megfordítására egyre csökkennek, de még mindig van remény a változásra.
Brazília augusztusi hónapja különösen drámai eseményeket hozott, amikor az Amazonas-medence, a Cerrado szavanna és a Pantanal, a világ legnagyobb mocsaras vidéke, súlyos erdőtüzek áldozatává vált. Ezek a lángok nemcsak a természet szépségét fenyegetik, hanem a helyi ökoszisztémákat is súlyosan károsítják. A tűz gyakran az erdőirtás eszközeként szolgál, és az emberi beavatkozás következtében keletkezett tüzek rendszerint óriási területeket pusztítanak el, kiterjedt erdő- és bozóttüzeket előidézve.
Az Amazonas folyó vízszintje idén már második alkalommal érte el a megdöbbentően alacsony szintet, ami miatt több országban szükséghelyzetet hirdettek. A legkritikusabb helyzet Brazíliában alakult ki, ahol az Amazonas fő mellékfolyói a történelmük során valaha mért legalacsonyabb vízállását produkálták.
Az Amerikai Esőerdő Alapítvány szerint 2005 óta az idei volt a legrosszabb év az Amazonas-medencében az erdőtüzek tekintetében.
A 2024-es év egyértelműen tartogatott néhány kedvező fejleményt is. Brazíliában és Kolumbiában örömmel tapasztalható, hogy az esőerdők pusztulása mérséklődött, ami reményt ad a környezetvédőknek. Továbbá az ENSZ éves biodiverzitás-konferenciáján a részt vevő országok konszenzusra jutottak, hogy fokozottabb szerepet biztosítanak az őshonos közösségek számára a természetvédelmi döntések meghozatalában. Ez a lépés nemcsak a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos, hanem a helyi kultúrák és tudás értékelésének is egy új irányt ad.
Brazíliában 30,6 százalékkal csökkent az esőerdő zsugorodása, kilenc év óta az idei volt a legalacsonyabb szint. A javulás Luis Inácio Lula da Silva elnöksége idején következett be, míg elődje, Jair Bolsonaro az erdővédelemmel szemben a mezőgazdasági termelést helyezte előtérbe, és csökkentette a környezetvédő hivatalok hatáskörét.
Júliusi jelentések szerint Kolumbiában 2023-ban rekordalacsony volt az erdőirtás mértéke. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es adatok már nem lesznek ilyen ígéretesek, mert az el Nino időjárási jelenség miatt júliusban jelentős erdőpusztulást jelentettek, és az illegális gazdálkodás is erdőirtáshoz vezetett az országban.
Jövőre első ízben ülésezik a térségben - az észak-brazíliai Belém do Parában - az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP30), amelyen Bram Ebus szerint az Amazonas-vidék országai stratégiákat vázolhatnak fel, és jelentős támogatást kérhetnek.
