Antibiotikumok: A túlzott alkalmazás globális kihívása Az antibiotikumok felfedezése forradalmasította az orvostudományt, ám a túlhasználatuk komoly globális problémává vált. A baktériumok gyorsan alkalmazkodnak, és egyre ellenállóbbá válnak a hagyományo
Elindult az Antimikrobiális Rezisztencia Világhét - közös fellépésre van szükség.
November 18-a az antibiotikum világnapja, amelyhez idén is kapcsolódik a "Világ Antimikrobiális Rezisztencia Tudatossági Hete" (World AMR Awareness Week), amelyet november 18-24. között hirdetett meg az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH). A kampány célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) egyre súlyosbodó problémájára, amely mára az egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi kihívássá nőtte ki magát.
Az idei kampány mottója: "Cselekedj most: óvd a jelenünket, biztosítsd a jövőnket!" – kiemelve a megelőzés alapvető szerepét az emberek, állatok, növények és a környezet egészségének megóvásában. Az idő sürget, és most van itt az ideje, hogy együtt tegyünk lépéseket egy fenntarthatóbb jövőért!
Az AMR, vagyis az antimikrobiális rezisztencia, egy olyan jelenség, amely során a különböző mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, gombák és paraziták ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, amelyek korábban hatékonyan elpusztították őket. Ez a folyamat komoly aggodalmakat kelt, mivel a rezisztens kórokozók terjedése közvetlen veszélyt jelent a közegészségügyre, mivel a megszokott kezelési módszerek hatékonysága csökken. A rezisztencia kialakulásának hátterében több tényező állhat, például a túlzottan széles spektrumú antibiotikumok használata, a nem megfelelő gyógyszeradagolás, valamint a betegek által előírás nélkül beszerzett gyógyszerek alkalmazása. Ezek a gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a mikroorganizmusok alkalmazkodjanak és ellenállóbbá váljanak. Az AMR következményei széleskörűek: a fertőzések kezelése bonyolultabbá válik, a gyógyulási idő meghosszabbodik, és a betegség szövődményeinek kockázata nő. Emellett a rezisztens baktériumok által okozott megbetegedések kezelése sok esetben drágább, ami a már így is megterhelt egészségügyi rendszerekre további nyomást gyakorol. Összességében az AMR nem csupán orvosi probléma, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is, amely sürgős intézkedéseket igényel a megelőzés és a kezelés terén.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor válik aktuális témává, amikor a baktériumok annyira alkalmazkodnak a rájuk kifejtett gyógyszeres hatásokhoz – például az antibiotikumokhoz –, hogy azok már nem fejtik ki a kívánt hatást. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy bizonyos fertőzések, amelyek korábban viszonylag egyszerűen kezelhetők voltak, most már jelentős fenyegetést jelentenek, nem csupán az emberi egészségre, hanem az állatvilágra nézve is. Az AMR növekvő problémája sürgeti az orvostudomány és az állatorvoslás közötti együttműködést, hogy új megoldásokat találjanak a hatékony kezelések megőrzésére.
Különösen aggasztó jelenség a zoonózisos kórokozók esetében kialakuló rezisztencia, amelyek állatokról terjednek át az emberre. Ezek a kórokozók élelmiszerek útján vagy közvetlen érintkezés révén könnyedén bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
Kép forrása: Shutterstock
A Nébih is aktívan hozzájárul a nemzetközi szintű fellépésekhez.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktívan részt vesz a nemzetközi kezdeményezésekben, hozzájárulva ezzel a globális élelmiszerbiztonság javításához. Rendszeresen szolgáltat adatokat az állatgyógyászati antibiotikumok alkalmazásáról, valamint a hazai állatállományban tapasztalt rezisztenciákról. Ezek az adatok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai szintű kockázatelemzések és a szabályozási döntések megalapozásában, segítve a hatékonyabb és biztonságosabb állattenyésztési gyakorlatok kialakítását.
A Nébih tevékenysége szervesen illeszkedik az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) és a WOAH által képviselt "One Health - Egy egészség" megközelítésbe, amely az emberi, állati, növényi és környezeti egészséget egységes rendszerként kezeli.
Csak tudatos, közös fellépéssel lassítható a rezisztencia terjedése
A kampányok célja messze túlmutat a lakosság puszta tájékoztatásán; céljuk az orvosok, állatorvosok, élelmiszerlánc szereplők és döntéshozók figyelmének felkeltése is. A nem megfelelően, vagy túlzottan gyakran alkalmazott antibiotikumok jelentős hatással vannak a rezisztencia fejlődésére, amiért elengedhetetlen a tudatos és felelős gyógyszerhasználat biztosítása minden szinten.
Az EFSA által készített figyelemfelkeltő ábra világosan illusztrálja, hogy az antimikrobiális rezisztencia (AMR) nem csupán egyetlen ágazat problémája, hanem mindannyiunk közös felelőssége, amely mindenkit érint.
Forrás: Nébih
Természetesen! Íme egy egyedi változat: Kép forrása: Shutterstock
