Asszad magabiztos győztesnek tekintette magát Szíriában, de a helyzet drámaian megváltozott, amikor az iszlamista erők elkezdtek teret nyerni.
Szíria újra tűzbe borulhat, miután iszlamista lázadók kezére került az ország második legnagyobb városa, Aleppo. Basar Asszad szír elnök hatalma ismételten külső támogatásra szorulhat, hogy megőrizze pozícióját a zűrzavaros helyzetben.
"Örökre a vezetőnk" - ez a mondat gyakran feltűnt Hafez Asszad, a néhai szír elnök portréin, amelyek valaha az egész országot ellepték. A nép körében még morbid tréfák is születtek arról, hogy a diktátor örökké a népe mellett marad. Ám a politikai túlélőként ismert, acélos hatalmú vezető végül mégsem vált halhatatlanná; 2000-ben távozott az élők sorából.
Basar Asszad, a fia, lépett a színre, átvéve a családi örökséget, így a dinasztia már 53 éve irányítja az országot.
Úgy tűnt, hogy az ifjabb Asszad sikerrel vészeli át a 2011 óta tartó polgárháború viharait, de a valóság sokkal csalódást keltőbbnek bizonyult, mint ahogy azt korábban gondolták. A korábbi évek során, egészen 2016-ig, több mint négy esztendőn át tartott, mire a kormányhadsereg – Irán, a libanoni Hezbollah és Oroszország segítségével – visszaszerezte Aleppót a felkelők kezéből. Most viszont mindössze négy napra volt szükség ahhoz, hogy az iszlamista lázadók elfoglalják Szíria második legnagyobb városát, ami világosan mutatja, hogy a hatalom megőrzése egyre nehezebbé válik.
A múlt szerdán elindult offenzíva élén a Hajat Tahrir al-Sam (HTS) iszlamista csoport fegyveresei és szövetségeseik számos települést foglaltak el a környéken, és megkezdték előrenyomulásukat Hama irányába, amely mintegy 140 kilométerre található délre. E város emlékezetes, hiszen 1982-ben a jelenlegi elnök apjának parancsára a hadsereg brutálisan több ezer embert ölt meg, hogy elfojtsa a Muszlim Testvériség felkelését. A HTS eddigi sikerei könnyen arra ösztönözhetik más csoportokat, hogy újra fegyvert ragadjanak. Az aleppói támadás során a szír hadsereg összeomlott, a katonák pánikba estek és menekülni kényszerültek. Most a kérdés az, hogy sikerül-e feltartóztatni a lázadókat, akik ellen orosz és szír harci gépek légicsapásokat indítottak. Ráadásul hétfőn Irakból Irán által támogatott síita milíciák is átlépték a határt, hogy Asszad elnök segítségére siessenek.
