Az agrárerdészeti bemutatón világossá vált, hogy a málna a fák nyújtotta árnyékban találja meg igazi otthonát.
A fertődi kutatóállomás agrárerdészeti bemutatóján felfedték, hogy a bogyós gyümölcsök, különösen a málna, a fák hűvös árnyékában találják meg igazi otthonukat. Ez a gyönyörű gyümölcs ősi erdei növényként kezdte pályafutását, és bár a modern nemesítők sok amerikai és ázsiai rokon fajt is bevontak a folyamatba, a málna továbbra is ragaszkodik a hűvösebb, enyhén nyirkos élőhelyekhez. Az éghajlatváltozás hatására azonban a málna termését többféle károsodás fenyegeti. Számunkra különösen problémás, hogy a gyümölcs akkor érik be, amikor a hőmérséklet már 35 °C-ra vagy annál is magasabbra emelkedik, és a levegő szárazsága uralkodik környezetünkben.
A Magyar Mezőgazdaság szaklapja részletesen foglalkozik a témával. A meleg és száraz időjárás jelentős mértékben befolyásolja a sarjképződést, ami a vesszők hozamának csökkenéséhez és ezzel együtt a termés mennyiségének csökkenéséhez vezet. Emellett az erős napsugárzás káros hatással van a gyümölcsökre és a levelekre, mivel megégeti azokat. Bár a napégés által érintett gyümölcsök ízletesek lehetnek, a piacon való értékesítésük szinte lehetetlen. Különösen érdekes a jelenség, hogy a enyhe telek során a málna terméshozásának szempontjából nem kedvezőek a körülmények, mert a növénynek szüksége van a hideghatásra is. Azt jelenti, hogy a hőmérsékletnek 0 és 8 °C között legalább ezer órán keresztül kell tartania, hogy a termőrügyek megfelelően fejlődhessenek.
Kajszinál megfigyelték, hogy a hidegigény lassabban halmozódik fel, ami azt eredményezi, hogy a fák később kezdenek el kihajtani. Ugyanakkor a korai tavaszi felmelegedés következtében a virágzás időpontja előrébb tolódik. Ennek következményeként gyakoribbá válnak a tavaszi fagyok okozta károk. Ez a jelenség a málnák esetében is megfigyelhető, ám itt nem a virágokat, hanem a friss hajtásokat érinti a fagy okozta ártalom.
A cikkből kiderül, hogy a klímaváltozás következményeként a csapadék mostanság ritkábban, de annál intenzívebben érkezik. Ez az egyenetlen vízellátás a növények kéregrepedését idézi elő, amely lehetőséget ad a málna-vesszőszúnyog számára, hogy petéit a repedésekbe rakja. Ennek következtében a vesszők elszáradnak, és jelentős károkat szenvednek el. A málna gyökérzete a talaj viszonylag sekély, 30-40 centiméteres rétegében található, ami miatt nagy szüksége van a rendszeres öntözésre. Ezen kívül a növény a túlmelegedett talajtól is szenved, ami az utóbbi évek forró nyarai során gyakran előfordult.
A jó szerkezetű, középkötött, sok szerves anyagot tartalmazó, enyhén savanyú talaj ideális a málna számára. Ez a talajszerkezet azért is előnyös, mert jó a vízbefogadó és vízmegtartó képessége.
Fertőd területén 2017-ben egy különleges agrárerdőt létesítettek, amelyben a nemes nyár, a málna, a fekete ribiszke és a szeder egyedülálló kombinációját ültették el. A nyárfafák sorai között élénk bogyós gyümölcsök fejlődnek, és az első tapasztalatok szerint ez a különleges elrendezés különösen kedvező hatást gyakorolt a málnára. Az agrárerdő termésmennyisége lenyűgöző, hiszen ötször-hatszor annyi gyümölcsöt szüreteltek, mint a hagyományos, napsütötte kontrollparcellákon.
Bár a málna termesztésére nem a legideálisabb a terület, hiszen az altalaj meszes homokból áll, és csupán 30-40 centiméter mély humuszos termőréteg borítja, a fekete ribiszke viszont jól érzi magát az enyhe, kissé párás és hűvös mikroklímában. Dr. Varga Jenő, a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásának vezetője elmondta, hogy a szeder esetében viszont nem tapasztaltak lényeges eltéréseket a terméshozamban. Kiderült az is, hogy a túlzott árnyékolás hátrányosan befolyásolja a terméshozamot, ezért a nyolcadik évben a nyárast megritkították, hogy javítsák a hozamokat.
Először is jó helyet kell keresni a málnatövek számára, ahol délután már védettek a tűző naptól. Gyümölcs- vagy díszfa, esetleg nagy termetű cserje árnyékába ültessük, mert a növényektől még plusz párát is kaphat, ami egy ház vagy fal mellett nem következik be, sőt, a kövek még több hőt adnak át a környezetüknek éjjel, amikor kisugározzák a nappal begyűjtött meleget.
A telepítés megkezdése előtt érdemes komposzttal, és ha szükséges, savanyú tőzeggel gazdagítani a talajt az ültetőgödörben, valamint a tervezett sor területén. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fejlődő tő- és gyökérsarjak számára ideális körülmények alakuljanak ki.
