Idén is lehetett tapasztalni, hogy az amazóniai esőerdő megmenekült a pusztulás szele elől.
Kegyetlen éve volt az Amazonas-medencének a 2024-es esztendő: heves erdőtüzek és szélsőséges aszály pusztította el az éghajlatváltozás ellensúlyozásában kulcsfontosságú biom nagy részeit - derült ki az AP amerikai hírügynökség szombati jelentéséből.
Az egyre melegedő éghajlat fokozta a szárazságot, ami miatt az idei év volt a legsúlyosabb 2005 óta az erdőtüzek tekintetében is. Az erdőtüzek hozzájárultak az erdők pusztulásához, a hatóságok gyanúja szerint egyes tüzeket szándékosan idéztek elő, hogy könnyebben jussanak legelőnek való területhez.
Az Amazonas-medence, mely területileg kétszer akkora, mint India, óriási mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni. Ezen a lenyűgöző helyszínen a Föld friss vízkészletének körülbelül húsz százaléka található, és a biológiai sokszínűsége valóban páratlan: itt több mint 16 ezer különböző fafajta található.
A történelem folyamán a kormányok gyakran csupán a kitermelési lehetőségekre összpontosítottak az adott területeken, miközben elhanyagolták a fenntarthatóság kérdését és az őslakos közösségek jogainak védelmét.
"Az amazóniai esőerdőben 2024-ben tapasztalt erdőtűz és szárazság súlyos figyelmeztetést jelenthet arra, hogy elérkezett az a kritikus ökológiai fordulópont, amelyet régóta tartottunk" - nyilatkozta Andrew Miller, az Amazon Watch igazgatója, aki az esőerdők védelméért küzd. Hangsúlyozta, hogy a lehetőségek egyre szűkülnek ennek a romló trendnek a megfordítására, ugyanakkor még mindig van remény arra, hogy változtathassunk a helyzeten.
Brazíliában augusztus során súlyos erdőtüzek pusztítottak az Amazonas-medencében, a Cerrado-szavannán és a Pantanalban, amely a világ legnagyobb mocsaras területe. Sao Paulóban is érezhető volt a tűz pusztítása. Ezek a tüzek gyakran az erdők irtásának eszközeként szolgálnak, és az ember által gyújtott lángok következtében széleskörű erdő- és bozóttüzek alakulnak ki. Az ilyen gyakorlatok súlyosan fenyegetik a helyi ökoszisztémát és a biodiverzitást.
Az Amazonas folyó vízszintje idén már második éve tragikus mértékben csökkent, ami miatt több országban szükséghelyzetet hirdettek. A legkritikusabb helyzet Brazíliában alakult ki, ahol az Amazonas főbb mellékfolyóinak vízszintje elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet, komoly aggodalmat keltve a helyi ökoszisztémák és közösségek jövője miatt.
Az Amerikai Esőerdő Alapítvány szerint 2005 óta az idei év volt a legrosszabb az Amazonas-medencében tapasztalt erdőtüzek szempontjából. 2023 januárja és októbere között Brazíliában 15,1 millió hektáron pusztítottak a lángok, míg Bolíviában az év első tíz hónapjában rekordszámú erdőtüzet regisztráltak.
Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban és Guayanában is emelkedett az erdőtüzek száma 2024-ben.
A 2024-es év viszont tartogatott néhány örömteli fejleményt is. Brazíliában és Kolumbiában például sikerült lassítani az esőerdők pusztulását, ami biztató jel a környezetvédelem szempontjából. Az ENSZ éves biodiverzitás-konferenciáján pedig a résztvevő országok egyetértettek abban, hogy fokozottabb szerepet biztosítanak az őshonos közösségeknek a természetvédelmi döntésekben, ami remélhetőleg új utakat nyit a fenntartható fejlődés felé.
Brazíliában az esőerdők zsugorodása 30,6 százalékkal csökkent, ami kilenc éve a legalacsonyabb mértékű csökkenést jelenti. Ez a pozitív változás Luis Inácio Lula da Silva elnöksége alatt következett be, aki prioritásként kezelte az erdővédelem ügyét. Ezzel szemben elődje, Jair Bolsonaro a mezőgazdasági termelés növelésére összpontosított, ami a környezetvédelmi hatóságok jogkörének csökkentésével járt együtt.
Júliusi jelentések szerint Kolumbiában 2023-ban rekordalacsony volt az erdőirtás mértéke. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es adatok már nem lesznek ilyen ígéretesek, mert az el Nino időjárási jelenség miatt júliusban jelentős erdőpusztulást jelentettek, és az illegális gazdálkodás is erdőirtáshoz vezetett az országban.
Az ENSZ biológiai sokszínűséggel foglalkozó idei konferenciáját (COP16) Kolumbiában rendezték meg, ahol egyedülálló megállapodás született az őshonos népek jogainak figyelembevételéről a természetvédelmi politikák kialakításában. Jövőre, először a térség történetében, az észak-brazíliai Belém do Parában kerül sor az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP30). Bram Ebus véleménye szerint ezen a találkozón az Amazonas-vidék országai lehetőséget kapnak arra, hogy átfogó stratégiákat dolgozzanak ki és jelentős támogatásért folyamodjanak a globális közösségtől.
