Fedezd fel a magyar kutatók innovatív fejlesztését, amely új dimenziókat nyit az űridőjárás kutatásában! Helló Sajtó!
A mindennapi életünket támogató műholdak zavartalan működése érdekében az Európai Űrügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a Föld körüli térségben zajló eseményeket. E munkát a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) szakemberei által kifejlesztett űridőjárási adattermékek segítik elő. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően az űripar szereplői számára biztonságosabbá válik a Földhöz közeli világűr, hozzájárulva ezzel a technológiai innovációk sikeres megvalósításához.
A Föld körüli űrtérségben zajló, főként a Nap aktivitása által irányított folyamatokat űridőjárásnak nevezzük. Jelenleg aktív naptevékenységi periódusban vagyunk, amely során rendkívül gyors és szélsőséges változások léphetnek fel. Ezek az extrém jelenségek komoly kockázatot jelenthetnek a bolygónk körül keringő műholdak működésére, és ezáltal azokra épülő technológiákra is, mint például a GPS navigáció, a telefonos kommunikáció vagy az internet.
Az Európai Űrügynökség (ESA) ennek érdekében különböző műholdakat működtet, melyek feladata a Föld körüli térség űridőjárási jelenségeinek állandó monitorozása.
"Az így nyert mérési információk révén mélyebb rálátást nyerhetünk a folyamatokra, javíthatjuk azok előrejelezhetőségének szintjét, ezzel pedig biztonságosabbá tehetjük a Föld körüli régiót az űripari szereplők számára" - hangsúlyozta Bozóki Tamás, az intézet tudományos munkatársa.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet 2022 őszén, a régióban elsőként csatlakozott az ESA Swarm DISC (Data Innovation and Science Cluster) konzorciumhoz. Ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy a Swarm műholdcsalád által gyűjtött mérési adatokat feldolgozza és elemezze. A magyar kutatók jelenleg arra összpontosítanak, hogy feltárják, miként alakulnak ki a szélsőséges környezeti jelenségek, és hogyan csillapodnak ezek az események. E munkájuk révén a kutatók a céljaik között szerepel, hogy javítsák ezen jelenségek előrejelzésének pontosságát.
"A kutató hozzátette, hogy lehetőségünk van támogatni a műholdak üzemeltetőit az extrém események, például a sugárzási anomáliák kezelésére való felkészülésben. Ennek keretében a szakemberek vészhelyzeti forgatókönyveket dolgozhatnak ki, illetve olyan műholdakat tervezhetnek, amelyek jobban ellenállnak az új űridőjárási adatok által előrejelzett kihívásoknak."
A csapatuk most egy különleges megbízást kapott, amely az ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenységet jellemző adattermékek kifejlesztésére irányul. Ezek a hullámok rendkívül jelentős szerepet töltenek be a műholdakat fenyegető nagyenergiás részecskék energizálásában.
"Azt találtuk, hogy ezeknek a hullámoknak a jellemző megjelenési helye jól leköveti a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának mozgásait. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a plazmaszféra külső határának kiemelten fontos szerepe van ezen hullámoknak a keletkezésében és/vagy terjedésében"- emelte ki Bozóki Tamás.
Az általuk kifejlesztett algoritmus nemcsak megbízhatóan detektálja ezeket a hullámokat, hanem széleskörűen jellemzi is azokat. Az így létrejött adatrendszer és a kapcsolódó dokumentáció ma már szabadon elérhető az ESA erre a célra dedikált honlapján. Az első tudományos eredményeket bemutató cikkük a Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Space Physics című folyóiratában jelent meg.
"A HUN-REN FI kutatócsapatának munkája itt nem áll meg; folyamatosan dolgoznak a Swarm mérések kreatív felhasználási lehetőségein, és jelentős erőforrásokat mozgósítanak az ESA által hamarosan indítandó NanoMagSat és SMILE küldetések előkészületeihez is" - emelte ki Heilig Balázs, a HUN-REN FI űrkutatásért felelős igazgatóhelyettese.
A kínai-európai SMILE misszió célja, hogy részletesen tanulmányozza a magnetoszféra és az ionoszféra reakcióit a geomágneses viharok és szubviharok során. Ehhez helyszíni (in-situ) méréseket és innovatív távérzékelési képalkotási technikákat alkalmaznak. A HUN-REN FI kutatói a Swarm és a NanoMagSat műholdkonstellációk, valamint Földről végzett megfigyelések alapján fognak hozzájárulni a szubviharok keletkezésének, lefolyásának és hatásainak mélyebb megértéséhez.
