Németország az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepli, ám a lakosság kedélyállapota nem igazán tükrözi az ünnepi hangulatot.

Rendkívüli évfordulóra emlékezik Németország október 3-án: harmincöt évvel ezelőtt, alig fél évvel az egykori NDK-ban tartott első szabad választások után deklarálták a két német állam újraegyesítését. Az akkori ünnepi hangulat, az összetartozás mámora azonban mára szinte a semmibe veszett.

Az évforduló kapcsán elhangzott üzenetében Frank-Walter Steinmeier államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a keleti, mind a nyugati országrész polgárainak egyesülnie kell a demokrácia megóvása érdekében. Az elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai centrum támogatottsága folyamatosan csökken, nem csupán az egykori NDK területein, hanem a nyugati részeken is.

"Ne engedjük, hogy demokráciánk újabb sebeket szenvedjen el" - idézték Frank-Walter Steinmeier szavait a beszámolók. Az elnök emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt az egyesülés örömteli hangulata uralta az országot, míg ma egyre többen tapasztalnak aggodalmat. Az évforduló kapcsán arra kérte a lakosságot, hogy az ünneplés során ne feledkezzenek meg az elmúlt 35 évben elért sikerekről. "Az egyesült Németország a világ színpadán erős és tiszteletre méltó partner" - hangsúlyozta az államfő.

A keleti tartományokért felelős kormánybiztos, Elisabeth Kaiser, az évforduló alkalmából bemutatott jelentése is hasonló érzéseket közvetített. "Nem magától értetődő, hogy ma egy békés, újraegyesített és demokratikus országban élhetünk. Különösen a mai, zavaros időkben fontos, hogy ezt soha ne felejtsük el" - emelte ki az egykori NDK-ban született biztos.

A legújabb, évfordulóra időzített felmérések azt mutatják, hogy a lakosság egy jelentős része egyre inkább elfeledkezik a múlt eseményeiről. A YouGov közvélemény-kutató intézet által végzett, több mint kétezer fős országos felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 30%-a úgy véli, hogy a kelet- és nyugatnémetek között több a megosztó tényező, mint az összekötő. Mindössze 16%-uk nyilatkozott úgy, hogy a közös vonások túlsúlyban vannak a különbözőségekkel szemben. A felmérés további eredményei szerint 40% egyfajta egyensúlyt érzékel, míg 13% nem tudta eldönteni, hogyan is áll a helyzet valójában.

A YouGov felmérése alapján ugyanakkor...

a megkérdezett keletnémetek 43 százaléka mondta azt, hogy a kelet- és nyugatnémeteket több választja el, mint amennyit egyesíti.

Egy, a felméréshez időzített interjúban a kormánybiztos úgy vélte, hogy a fő okot mindebben az életkörülmények különbözősége jelenti. Ennek kapcsán mindenekelőtt az eltérő vagyoni helyzetet és ehhez kapcsolódóan az eltérő munkabéreket említette.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint a keletnémet tartományok 1990-hez képest jelentős mértékben felzárkóztak ugyan, de nem teljesen. A keleti tartományokban a vállalatok termelékenysége jelenleg a nyugati szint körülbelül 90 százaléka a DIW jelentése szerint.

Az elemzések felfedték, hogy a két országrész közötti különbségek 35 évvel az újraegyesítés után nem csupán a munkanélküliségi rátában mutatkoznak meg, hanem a politikai tájképen is, különösen a pártok támogatottságában. Ezt jól illusztrálja a radikális jobboldali AfD növekvő népszerűsége a keleti tartományokban. Míg az AfD a nyugati területeken is egyre inkább teret nyer, a kelet-németországi adatok azt mutatják, hogy a párt támogatottsága az egykori NDK területén körülbelül 20 százalékkal magasabb, mint a nyugati tartományokban. Mindkét régióban a kereszténydemokrata CDU áll a második helyen, megelőzve a hagyományosan erős szociáldemokrata SPD-t, amely a támogatottságának jelentős csökkenésével küzd.