Bóka János véleménye szerint az Európai Bizottság által benyújtott költségvetési javaslat nem kínál világos irányvonalat a versenyképesség újjáépítéséhez.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Bóka János miniszter sajtótájékoztatót tartott, ahol kiemelte, hogy a bizottságnak sürgősen vissza kellene vonnia a jelenlegi előterjesztését, és helyette egy alaposabb, megalapozottabb javaslattal kellene előrukkolnia.
Szerinte, ha ez nem valósul meg, a jelenlegi kezdeményezés valószínűleg "elhalványul", és a tagállamok által kijelölt új alapok mentén kell majd folytatni a tárgyalásokat a többéves pénzügyi keretről (MFF).
"A tegnapi éjszaka során érkeztek meg hozzánk az uniós forráselosztásra vonatkozó borítékszámok, és jelenleg is folyamatban van az ezekhez kapcsolódó adatok alapos elemzése. Különösen a kisebb tagállamok tekintetében még nem áll rendelkezésre egyértelmű információ arról, hogy milyen lehetőségekre számíthatnak" - fejtette ki.
Tájékoztatása szerint szeptemberben érkezik a jogszabálycsomag második része, de a már ismert elemek sem adnak teljes és megbízható képet arról, milyen szándékai vannak a bizottságnak a következő hétéves költségvetési időszakban.
"Magyarországnak nagyon komoly fenntartásai vannak a javaslattal kapcsolatban, mind az előkészítés módját, mind a költségvetés szerkezetét, a kondicionalitási rendszert, illetve a forráselosztás konkrét számait illetően" - mondta Bóka János.
Szakmai álláspontja szerint a javasolt intézkedés jelentősen csökkentené a tagállamok költségvetési ellenőrzési jogait, ami gyengítené a beleszólásukat a költségvetési prioritások megformálásába. Emellett megjegyezte, hogy a bizottság által benyújtott előterjesztés alapján a költségvetési kondicionalitás megerősödne, és kiterjedne a költségvetés minden aspektusára.
"A mechanizmus rendkívül erőteljes eszközként szolgálhat a politikai nyomásgyakorlás terén, akár brutális formában is, ahogyan azt már most is tapasztalhatjuk. Az Európai Unió már jelenleg is politikai célok elérésére alkalmazza ezt a módszert, és a javasolt intézkedések alapján ez a gyakorlat tovább folytatódna, ami Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan" - emelte ki.
A miniszter határozottan elutasította azt a javaslatot, amely szerint a bizottság egy közös nemzeti program keretein belül kívánná összefogni a közös agrárpolitikához, a kohéziós politikához és más területeken elérhető uniós pénzügyi forrásokat. Kiemelte: "Ez a megközelítés lehetőséget adna arra, hogy a források kifizetése politikai elvárások teljesítéséhez legyen kötve, amelyek meghaladják az uniós hatásköröket."
Kifogásolta továbbá, hogy a közös agrárpolitikára fordítható előirányzatok jelentősen csökkennének.
"Ezt mi tévútnak tartjuk. Az Európai Uniónak stratégiai autonómiát kellene élveznie az alapvető élelmiszer-ellátás terén, és különösen visszás, hogy miközben az EU piacot nyit Ukrajna mezőgazdasági termékei előtt, az európai gazdák támogatása arányában és összegszerűen is csökken" - mondta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy míg a főbb uniós politikák finanszírozása csökkenő tendenciát mutat, addig az adminisztratív költségek folyamatosan emelkednek. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság 2500 új pozíció létrehozását kezdeményezi a bürokrácia bővítése érdekében, és a tervezett összeg az uniós ügynökségek számára megközelítené a 20 milliárd eurót.
- felhívta a figyelem reflektorát.
