Az albérletpiac Magyarországon elképesztő mértékben felfutott, és az árak szinte kontrollálhatatlanná váltak.
A magyar albérletárak Európában a harmadik legnagyobb növekedést mutatták 2010 és az idei első negyedév között – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból. Érdemes megjegyezni, hogy a valódi csúcsidőszak még csak most kezdődik, hiszen a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után rengeteg fiatal vág bele a lakáskeresésbe. Budapesten a növekedés kicsit mérsékeltebb, de az árak még mindig magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, sőt, az elmúlt két év legmagasabb szintjét érik el most.
A magyar albérletárak Európában a harmadik legnagyobb növekedést mutatták 2010 és az idei első negyedév között – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból. Érdemes megjegyezni, hogy a valódi csúcsidőszak még csak most kezdődik, hiszen a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után rengeteg fiatal vág bele a lakáskeresésbe. Budapesten a növekedés kicsit mérsékeltebb, de az árak még mindig magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, sőt, az elmúlt két év legmagasabb szintjét érik el most.
Az elmúlt években azt is megszokhattuk már, hogy az uniós országok közül Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben a lakásárak; az Eurostat friss adatai szerint 2010 és 2025 első negyedéve között nem volt olyan ország, ahol nagyobb drágulást mértek volna, mint nálunk. Az elmúlt másfél évtizedben 260 százalékos lakásár-növekedést regisztráltak Magyarországon, ami a háromszorosa az uniós átlagnak. Ez azt jelenti, hogy itthon 3,6-szorosára drágultak az árak 15 év alatt - írta az Index.
De nemcsak a lakás-, hanem az albérletárakat tekintve is "negatív nyertes" Magyarország: a vizsgált időszakban csak két ország, Észtország és Litvánia produkált nagyobb növekedést. A hazai bérleti díjak az elmúlt 15 évben 124 százalékkal emelkedtek, ami a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. Mindez pedig természetesen azt eredményezi, hogy egyre nehezebb finanszírozni a lakhatást, különösen a fiataloknak vagy az alacsonyabb jövedelműeknek.
Nyugat-Európában a drágulás üteme lényegesen mérsékeltebb, míg Közép- és Kelet-Európa dinamikusan zárkózik fel az árak terén. A helyzet azonban a következő hetekben várhatóan még inkább felerősödik, hiszen július 23-án teszik közzé a felsőoktatási ponthatárokat, ami számos fiatal számára indítja el a lakáskeresést. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozza, hogy továbbra is a főiskolákhoz és egyetemekhez közeli ingatlanok iránt van a legnagyobb kereslet. A legkeresettebb kerületek közé tartozik a XI., XIII., XIV. kerület, valamint a belső kerületek. Manapság a jó elhelyezkedés fontosabb szemponttá vált, mint az ingatlan felújítottsága - tette hozzá.
"Idén talán kedvezőbb körülmények között kereshetnek albérletet az egyetemisták, hiszen az árak növekedése lassult" - hangsúlyozta Kurecskó József, a budapesti ingatlaniroda régióvezetője. Hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban inkább stagnálni látszanak az albérletárak.
A kereslet emelkedése következtében az árak is némileg felfelé kúsztak, különösen az egyetemek környékén. Ugyanakkor a kínálat is szélesedett, ami kedvező hír a diákok számára: lehetőségük nyílik arra, hogy akár a tavalyi árakon találjanak maguknak lakást.
Jelen pillanatban az átlagos bérleti díjak 160-180 ezer forint között mozognak, de nem ritka a havi 300 ezer forintos ár sem - még kis lakások esetében is. Az átlagos ár jelenleg 270 ezer forint körül lehet.
A piacon nemrégiben bevezetett, 3 százalékos kedvezményes hitelkonstrukció, amelyet a kormány a fiatalok első lakáshoz jutásának elősegítésére szánt, váratlan következményekkel járhat. Korábbi elemzésünkben rámutattunk, hogy a fiatalok már eddig is a drágulás áldozataivá váltak, és ezt a helyzetet nagymértékben befolyásolták az alacsony kamatozású állami hitelek és támogatások. A kedvezmények tehát akár a várt segítő szándékkal ellentétes hatást is kiválthatnak.
