A gazdák számára komoly következményekkel járhat, ha elmulasztják a kárenyhítő kifizetés iránti kérelmük benyújtásának határidejét.
A gazdálkodónak a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését követően 15 napon belül be kell jelentenie a káreseményt és az azt követő várható hozamcsökkenést. Ennek elmulasztása esetén komoly kockázatot vállal, hiszen így könnyen elveszítheti a kárenyhítő kifizetést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb tájékoztatása szerint a 2023-as kárenyhítési év keretében fontos határidőket kell szem előtt tartani. A téli fagykár bejelentését legkésőbb április 15-ig, míg a tavaszi fagykárt május 31-ig lehet bejelenteni. Az aszálykárok bejelentése pedig április 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban lehetséges a Magyar Államkincstár online kárbejelentő felületén. E határidők betartása elengedhetetlen, mivel a késlekedés jogvesztő következményekkel járhat, és utólagosan nincs lehetőség a bejelentés pótlására, így a kárenyhítő kifizetések elveszhetnek. A falugazdászok szívesen nyújtanak segítséget a kárbejelentés folyamatában – áll a közleményben.
Kárenyhítő kifizetések: Ne feledd, hogy a beadási határidők kiemelten fontosak!
A gazdálkodók számára fontos tudnivaló, hogy a mezőgazdasági káresemények, valamint a várható hozamcsökkenés mértékének bejelentését a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kötelesek eljuttatni a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). Az Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszakában a végrehajtási rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a mezőgazdasági káresemény a tárgyév március 31. után következik be, és a kárbejelentésre vonatkozó 15 napos határidő éppen az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakra esik, akkor a kárbejelentést az EG utolsó napjáig lehet benyújtani. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a téli fagykárokat legkésőbb április 15-ig, míg a tavaszi fagykárokat legkésőbb május 31-ig kell bejelenteni.
A hozamcsökkenést előidéző aszályok, belvizek, téli fagyok vagy mezőgazdasági árvízek esetén a mezőgazdasági káresemény időpontja nem a természeti jelenség bekövetkezésével, hanem azzal az időponttal van összefüggésben, amikor a károsodás a termesztett növénykultúrákon első alkalommal észlelhetővé válik. Ezzel szemben a hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a káresemény időpontja az, amikor az adott időjárási jelenség ténylegesen hatással van a károsodással érintett területre - áll a NAK közleményében.
