Csúcsformában a csúcs teljesítményekért | Demokrata
A cikk megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki és küldje el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/kultura/csucsforma-csucsteljesitmenyekkel-1013091/
A Magyar Filmakadémia 2019-ben életre hívta az életműdíját, amelyet minden évben a magyar filmes szcéna jeles képviselőinek ítél oda. Ez a díj azóta már hagyományt teremtett, és idén ötödik alkalommal került átadásra a Balatonfüredi Kongresszusi Központ impozáns falai között.
- A hazai filmipar és filmgyártás szemmel láthatólag csúcsformában van. Sorra születnek a magas színvonalú, minőségi alkotások. De ugyanilyen fontos számunkra a hagyomány és az a gazdag örökség, amely a magyar filmkészítés több mint százhúsz éve alatt ránk maradt. Küldetésünk ennek a filmkincsnek az ápolása, minél szélesebb közönséghez való eljuttatása és gyarapítása. Aki a film nyelvén mesél, az az időt is képes megállítani, érzéseinkre hatni és hidat építeni nézőpontok, emberek, kultúrák és világok között - vázolta a hazai filmipar jelenjét, majd méltatta az idei hét díjazottat - Bordán Irén színésznőt, Demjén Ferenc dalszövegíró, énekest, Gálffi László színészt, Koltai Lajos operatőr, rendezőt, Makó Mari casting direktort, Piroch Gábor kaszkadőrszakértőt, valamint Robert Lantos producert - Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezérigazgatója.
Makó Mari közel 55 éves pályafutása során számos hazai, illetve külföldi játékfilm, tévéfilm, kisjátékfilm szereplőinek kiválasztásában működött közre. Casting direktorként dolgozott mások mellett A temetetlen halott, a Csudafilm, a Zárójelentés, a Magyar Passió és a Semmelweis című filmekben.
A casting direktor valójában olyan közvetítő szerepet tölt be, aki a rendező, az asszisztens és a színészek között alakítja a kapcsolatokat. Minden egyes forgatókönyvet, amit kezembe veszek, alaposan átnézek, és jegyzeteket készítek, miközben az agyam folyamatosan dolgozik azon, hogy kik lehetnek a megfelelő karakterek megformálói. Ezt követően összeállítok egy listát, majd egy asztalhoz ülünk a rendezővel és az asszisztensekkel. Ez az egész folyamat valójában egy rendkívül intenzív csapatmunka, ahol az egónak nincs helye - mesélte Makó Mari, aki a filmes világot nem csupán munkaként, hanem egy varázslatos élményként éli meg.
Piroch Gábor neve szinte egyet jelent a "kaszkadőr" fogalmával, hiszen karrierje nemcsak Magyarországon, hanem világszerte figyelemre méltó. Több mint negyven országban dolgozott, és összesen 216 magyar és nemzetközi projekten működött közre kaszkadőrként, kaszkadőr-szakértőként és akciórendezőként. Az Internet Movie Database (IMDb) statisztikái alapján, az általa jegyzett filmek világszerte körülbelül kilenc milliárd dollár bevételt generáltak. Nevéhez olyan kultikus alkotások fűződnek, mint a Megáll az idő, a Dögkeselyű, a Szabadság, szerelem vagy a Kincsem, továbbá a nemzetközi sikerek, mint az Emlékmás, a Titanic, a Múmia és a Terminátor 3.
Demjén Ferenc hat évtizede tartó pályafutása során játszott a Számum, a Dogs, a Liversing, a Meteor, a Sakk-Matt és a Tűzkerék együttesekben, majd 1970-ben csatlakozott a számára is országos ismertséget hozó Bergendy zenekarhoz, ahol olyan dalok szerzője és előadója volt, mint a Darabokra törted a szívem, a Sajtból van a Hold, vagy a Jöjj vissza vándor. 1977-ben megalapította a V'Moto-Rock formációt, amelyhez rengeteg sláger megszületése kötődik. Köztük a Várj, míg felkel majd a Nap, a Jégszív, vagy az El kell, hogy engedj. A zenekar megszűnését követően szólókarrierbe kezdett, amelynek emlékezetes mérföldkövei voltak a Szabadság vándorai, Szerelemvonat, Hogyan tudnék élni nélküled? című slágerek.
Rózsi életműdíja messze túlmutat egy egyszerű zeneszerzői vagy előadóművészi karrier elismerésén. Hat évtizednyi kreatív tevékenység, 27 felejthetetlen Aréna koncert, több mint hétszáz dal, és több mint hárommillió eladott lemez áll mögötte. E díjjal nem csupán egy zenei életmódot ünneplünk, hanem egy hangot, amely sokunk érzéseit őszintén, bátoran és eredetien fejezi ki. Rózsi dalai generációkat inspiráltak, refrénjei a szívünk ritmusával egybefonódnak, míg dalszövegei sokak számára személyes himnusszá váltak - emelte ki Demjén Ferenc pályafutását Káel Csaba laudációjában.
Bordán Irén, a fiatal tehetség, rektori engedéllyel léphetett a kamerák elé másodéves főiskolásként az "Isten malmai" című televíziós produkcióban. 1975-ben már főszerepet játszott az "Az idők kezdetén" című filmben, amely komoly mérföldkőnek bizonyult karrierjében. A főiskola elvégzése után 1976-ban a Nemzeti Színházhoz csatlakozott, majd a József Attila Színház következett, ezt követően pedig a MAFILM színtársulatához szerződött. Színpadi szerepei mellett szüntelenül forgatott, olyan alkotásokban tűnt fel, mint Jókai Mór klasszikusának feldolgozása, "A szerelem bolondjai", valamint Szinetár Miklós rendezésében "Az erőd", és Hintsch György "Naplemente délben" című filmje. Férjével 1981-ben az Egyesült Államokba költözött, de a magyar közönség csak az 1990-es évektől kezdve láthatta őt újra, amikor is számos magyar és Magyarországon forgatott koprodukciós filmben szerepelt, például Bereményi Géza "A turné" című alkotásában vagy Sándor Pál "Noé bárkája" című filmjében. 2012 és 2020 között a budapesti Újszínház színésznője volt, ahol számos emlékezetes szerepben tűnt fel.
Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész egyebek mellett eszköztelennek tűnő, mégis mélyen kidolgozott színészi játékával, karakteres megjelenésével és szerepformálásával, szarkasztikus humorával vált a magyar színház- és filmművészet kivételes alakjává. A filmvásznon éppen ötven évvel ezelőtt, A kenguru főszereplőjeként mutatkozott be. Az azóta eltelt évtizedek alatt többek között a Jób lázadása, a Redl ezredes, A napfény íze, a Requiem és a Semmelweis című filmekben, illetve a közelmúltban bemutatott Hunyadi sorozatban láthatta a közönség.
A nyolcvanas évek elején a Wagner című sorozatban játszott jelentős szerepe révén olyan világsztárok mellett tűnt fel, mint Richard Burton, Laurence Olivier és Vanessa Redgrave. A nemzetközi filmes közeg is felfedezte tehetségét, és azonnal meghívásokat kapott színházakból, filmprodukciókból, ám ő mégsem élt ezzel a lehetőséggel. Hittel vallotta, hogy itt van dolga, és inkább a szülőföldjén maradt. Bár világsztárrá válhatott volna, ezt a gondolatot csak mosolyogva hárította el, miközben vállát megvonva jelezte, hogy számára a haza fontosabb - meséli Szász Attila filmrendező és forgatókönyvíró Gálffi Lászlóról.
Robert Lantos producerként jegyzett első filmjét 1977-ben mutatták be, amit azóta több mint hetven alkotás követett. Négy filmjét Oscar-díjra jelölték, de alkotásai nyertek díjat Cannes-ban, Torontóban, Velencében és Berlinben is. Legutóbb pedig minden idők legnagyobb és legsikeresebb magyar sorozatán, a nézettségi rekordokat döntő grandiózus Hunyadin dolgozott.
Magyarországon láttam meg a napvilágot, de már nyolcéves korom óta más földrészen élek. Az a tapasztalatom, hogy bár fizikailag el lehet hagyni az országot, a magyarság mélyen a lelkembe vésődött, sosem tudom teljesen elfelejteni. Még ha az anyanyelvem is rozsdásodik, és a szókincsem is megfogyatkozott, a magyarság olyan, mint egy erős kötelék: szorít, és sosem enged el. Tizenkilenc évesen tértem vissza először hazámba, amikor a kanadai vízilabda-válogatott tagjaként részt vettem egy mérkőzésen a margitszigeti Sportuszodában, ahol a világbajnok magyar csapat ellen játszottunk. Az edzés előtti napon barátkoztam össze a magyar középcsatárral, aki megígérte, hogy kegyelmeznek nekünk, így végül „csak” tíz góllal kaptunk ki. Számomra ez az élmény volt életem egyik legfényesebb pillanata, hiszen úgy éreztem, hogy visszataláltam a gyökereimhez. Robert Lantosként, aki 1956-ban hagyta el szülőföldjét a szüleivel, úgy döntöttem, hogy időről időre hazatérek, hogy a magyar történelem, sorsok és karakterek mélyebb megértésével foglalkozzam.
Koltai Lajos, a Nemzet Művésze cím birtokosa, aki emellett Kossuth- és Balázs Béla-díjjal is büszkélkedhet, a magyar filmművészet kiemelkedő operatőreként és rendezőjeként ismert. Művészetét gyakran a fény festőjének titulálják, mivel mélyen hisz abban, hogy a képeknek szavak nélkül is képesek kifejezni az érzéseket és gondolatokat. Számára a vizuális nyelv gazdagsága és ereje felülmúlja a verbális kommunikációt, így alkotásaiban a fény és árnyék játékával teremt különleges atmoszférát.
- Filmjeiben mindig az emberi sorsok mélységeit tárja fel, az érzelmek széles spektrumát és az élet csücskére szorult emberek harcait mutatja be. Közben pedig fénnyel simogatja színészei arcát, akár operatőr, akár rendező szerepében - nyilatkozta Somossy Barbara filmrendező a mesteréről.
Koltai Lajos pályafutása öt évtizede alatt számos figyelemre méltó alkotásban vett részt, többek között az Egyesült Államokban is. Ő volt a fényképező, aki megelevenítette a "A gyönyör rabjai", a "Ha a férfi igazán szeret" és az Sean Connery főszereplésével készült "Egy igaz ügy" című filmek vizuális világát. Az olasz rendező, Giuseppe Tornatore oldalán dolgozott Az óceánjáró zongorista legendáján, majd Monica Bellucci főszereplésével megalkotta a Malenát. Legutóbbi munkája, a 2023-ban bemutatott Semmelweis, nagy elismerésnek örvendett, hiszen 2024-ben Veszprémben, a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb játékfilmnek járó Mozgókép Díjat.
