Digitális pánik: a három leggyakoribb szülői tévedés, amit szinte mindenki elkövet A modern technológia világában a szülők gyakran szembesülnek a digitális kihívásokkal, és sokszor hibákat követnek el, amelyek hatással lehetnek gyermekeik fejlődésére. Ím
A digitális technológia napjainkban már szervesen beépült életünk mindennapjaiba, és ez alól gyermekeink sem kivételek, akik egészen kicsi koruktól kezdve találkoznak ezzel a világgal. A 0-9 éves korosztály különösen fogékony a digitális környezet hatásaira, mivel ebben az időszakban fejlődik idegrendszerük, tanulási folyamataik, szociális készségeik és érzelmi világuk. Ezért rendkívül fontos, hogy a digitális eszközök milyen formában, mennyiségben és minőségben integrálódnak a mindennapi életükbe. A megfelelő egyensúly biztosítása elengedhetetlen a harmonikus fejlődésükhöz, így a szülőknek és pedagógusoknak is tudatosan kell megközelíteniük ezt a kérdést.
"A szülők gyakran tanácstalanok a digitális nevelés terén, hiszen egy gyorsan változó technológiai környezetben nincs meg a régi, generációról generációra szálló minta, mint például az úszás vagy biciklizés megtanításában" - mondja Timár Borbála, az Edutech Hungary Zrt. digitális gyermekvédelmi szakértője, valamint az EdTech Koalíció Digitális Gyermekjóllét munkacsoportjának vezetője.
A digitális térrel való találkozás gyakran morális pánikot vált ki, hiszen mindenki attól tart, hogy a technológia megváltoztatja a gyermekek fejlődését vagy a családi életet. "Egy mai kisbabát nem tudunk kivonni a környezetünkből, eltávolítani a digitalizációtól" - figyelmeztet a szakértő, aki szerint a digitális eszközök használata nem feltétlenül ártalmas, ha megfelelő szülői segítség mellett történik.
A gyermekek általában körülbelül 10 évesen kapják meg első okostelefonjukat, ami gyakran a barátok hatására és az önálló közlekedés kezdetével függ össze. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a merev korlátozások helyett sokkal fontosabb a biztonságos és tudatos telefonhasználatra való nevelés.
Nagyon tudatos, fokozatos szülői stratégiával el lehet oda jutni, hogy a gyermek biztonságosan, szigorú beállításokkal és korlátozott lehetőségekkel kapjon okoseszközt 10 évesen.
Az első digitális élmények azonban már jóval korábban megjelennek. Timár Borbála egy angol professzor módszerét hozza fel példának, aki hároméves gyermekeinek már okostelefont adott családi fotók nézegetésére, majd fotózásra és interaktív mesekönyv használatára. "Aki rendkívül tudatos, annak sikerül ez a megközelítés. Ha folyamatosan tiltjuk, annál kíváncsibb lesz a gyerek, és később könnyebben válhat függővé, mint az, aki hétköznapi logikával ismerkedik meg a technológiával" - magyarázza Timár Borbála.
Sok szülő úgy érzi, hogy elveszett a gyermekük digitális világában, és nem tudja, hogyan irányítsa a technológia használatát. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenleg társadalmi egyeztetésre váró digitális gyermekvédelmi törvényjavaslat jelentős előrelépést jelenthet a szülők tájékoztatásában. "Ez a jogszabály a fogyasztóvédelmi megközelítést alkalmazza, ami új alapot teremthet a szülők számára, különösen azoknak, akik eddig nem voltak tisztában a digitális környezet kihívásaival, és ezzel megnyithatja az utat a szülői tudatosság növeléséhez."
Az első néhány évben, különösen a 0-2 éves korosztályban, a szakértők határozottan ajánlják, hogy a gyermekek lehetőleg kerüljék az okoseszközök használatát.
Ne nyissuk ki előttük a laptopot, ne vegyük elő a telefont, ne menjen a háttérben a televízió, amikor ott alszanak.
Ez különösen lényeges, mivel a telefonon keresztüli megnyugtatás káros szokásokat hozhat létre, amelyek idegrendszeri zavarokhoz, alvási nehézségekhez, látásromláshoz és a kommunikációs készségek gyengüléséhez vezethetnek.
Az óvodáskorú gyermekek számára (2-5 éves kor között) ajánlott, hogy a képernyő előtt eltöltött idő napi maximum egy órára korlátozódjon, és lehetőleg közösen végezzék a tevékenységet. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ebben az időszakban érdemes bevezetni az önkorlátozás fogalmát, és előre megtervezni a képernyőzéssel töltött időt. Például előre megbeszélhetjük, hogy megnézünk két részt a Bogyó és Babócából. Fontos, hogy a szülők ne engedjék meg maguknak a "digitális elmerülést", amikor inkább a telefonra vagy táblagépre figyelnek, mint a gyermekeikre. Ez nemcsak rossz példát mutat, hanem hátráltatja a kicsik szociális készségeinek fejlődését is. A közös élmények és a figyelem segíthet a gyermekek érzelmi és szociális fejlődésében, ezért érdemes tudatosan válogatni a képernyőn töltött időt és a közös tevékenységeket.
Magyarországon egyébként a tapasztalatok szerint a családok fele egyáltalán nem szabályozza a digitális eszközhasználatot. Ezt mutatják a felmérések is. A másfél éves gyermekek 72 százaléka legalább heti gyakorisággal, 44 százaléka pedig naponta néz tévét. 20 százalék körül van azok aránya, akik mobileszközön napi szinten videókat vagy filmeket néznek, és az érintőképernyős eszközt aktívan használják.
Timár Borbála véleménye szerint a digitális világ teljes elzárása nem nyújtja a megfelelő megoldást. Sokkal hatékonyabb, ha kiegyensúlyozott és tudatos digitális nevelést alkalmazunk. Sajnos azonban a szülők többsége nem ezen az úton halad. Ötéves kor után már nem érvényes konkrét időkorlát, helyette a gyermek digitális eszközhasználata a saját élethelyzetéhez és fejlődési szakaszához igazodik.
"A kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésű gyermekek esetében nem indokolt a túlzott aggodalom a függőségek kialakulása miatt. A különböző kockázatok – mint a túlzott használat, a koruknak nem megfelelő tartalmak, az adatvédelmi veszélyek vagy az ismeretlenekkel való érintkezés – tudatos nevelési módszerekkel és a szülők aktív odafigyelésével jelentősen csökkenthetők" – összegzi véleményét a szakértő.
Az EdTech Koalíció Digitális Gyermekjóllét munkacsoportjának szakértői egy rendkívül fontos és úttörő szakmai anyagot készítettek, amely a 0-9 éves gyermekek online jelenlétével kapcsolatos kihívásokat tárgyalja. Ez a dokumentum nemcsak elméleti háttérrel szolgál, hanem gyakorlati útmutatást is nyújt, amely segít eligibilizálni azokat a bonyolult helyzeteket, amelyekkel a fiatalok a digitális térben szembesülhetnek.
Az üzenet egyértelmű: a digitális eszközökkel való kapcsolatunkban nem a harc a cél, hanem a tanulás és a harmonikus együttélés. Tudatosan és felelősségteljesen kell hozzáállnunk, mindig a gyerekek érdekében. Hamarosan elkészülnek azok a tájékoztató anyagok, amelyek szülőknek, pedagógusoknak és a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek szólnak, bemutatva ezen elvek gyakorlati alkalmazását a mindennapi életben.
Október 18-án, a budapesti Falk1 Rendezvényközpontban egy különleges eseményre kerül sor: a Digitális Gyermekjóllét Konferenciára, amely teljesen ingyenes! A digitális nevelés területén elismert szakemberek osztják meg értékes tapasztalataikat és szaktudásukat. Ez egy remek alkalom a szülők számára, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a digitális világ kihívásaiba és lehetőségeibe, valamint lehetőségük nyílik kérdéseik feltevésére is. Ne hagyd ki ezt a kivételes lehetőséget, hogy bővítsd ismereteidet és eszmét cserélj a szakértőkkel!
