"Mi az egészségügyet helyezzük előtérbe, nem pedig a stadionok építését – elég volt az erőszakos kilakoltatásokból!"
2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi a labdarúgó-világbajnokságot. A két európai országban egész jó az infrastruktúra a fejlődő országok közé sorolt Marokkóban azonban nem. Ráadásul a fejlesztések miatt városrészeket rombolnak le, embereket üldöznek el otthonaikból.
A tervek szerint öt év múlva 17 város 20 stadionjában rendeznek mérkőzéseket, Marokkóban hat helyszín lesz: Agadir, Casablanca, Fez, Marrakes, Rabat és Tanger.
Az El Confidencial riportja alapján jelenleg nincs konszenzus, sőt, a szegényebb társadalmi rétegek körében egyre nő az elégedetlenség. VI. Mohammed marokkói király ugyanakkor már megalapította a Fondation Maroc 2030 nevű országos testületet, amely az előkészületek koordinálásáért és felügyeletéért felel. A király 50-60 millió eurót különített el új futballpályák építésére, köztük a casablancai Hasszan II. stadionra, amely a kormány szerint a világ legnagyobb stadionja lesz. Ezen kívül más sportlétesítmények felújítását is tervezik.
Marokkó számára ez nem csupán egy újabb esemény, hanem egy kivételes alkalom is, hogy elrejtse azokat a dolgokat, amelyeket a kíváncsi tekintetek elől inkább titokban tartana.
A lap szerint a szeptember elején megnyílt rabati Moulay Abdellah Stadion körül kotrógépek és buldózerek egész városrészeket rombolnak le, hogy utakat és vasútvonalakat hozzanak létre, hogy megkönnyítve a szurkolók eljutását a helyszínekre.
A korábbi tulajdonosok 10-13 ezer dirham (1000-1300 euró) közötti kártérítést kaptak, és új lakóhelyekre költöztették őket. Az érintettek azonban nem érezték elegendőnek ezt az összeget, ami széleskörű tiltakozási hullámot indított el.
Vannak olyanok, akik ragaszkodnak otthonukhoz, hiszen ott élték le életük jelentős részét.
"Egyenként tárgyalnak mindenkivel, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk. Azt mondják nekik, hogy vagy kapnak 13 ezer dirhamot, vagy forduljanak a bírósághoz, és akkor majd be kell érniük 2500 dirhammal.
Megtévesztik, összezavarják és megijesztik az embereket
- panaszkodott az egyik érintett.
A Marokkói Emberi Jogokért Egyesület álláspontja szerint a kilakoltatásoknak nincs valós társadalmi alapja; csupán egy átmeneti sportesemény ürügyén valósítják meg ezeket a lépéseket.
"Teljesen elfogadhatatlan, hogy olyan embereket kiutasítsanak, akik évtizedek óta az otthonukban élnek egy csupán öt hétig tartó esemény következtében" - hangsúlyozta Hakim Saikouk, a szervezet egyik vezetője. Az aktivista arra figyelmeztetett, hogy ezek a bontások nemcsak a marokkói alkotmánnyal és a kisajátításról szóló nemzetközi egyezményekkel ütköznek, hanem a helyi jogszabályokat is súlyosan sértik.
Az időseket, akik közül sokan írástudatlanok, arra kényszerítik, hogy olyan dokumentumokat írjanak alá, amelyeket nem értenek. Majd másnap közlik velük, hogy felmondták a bérleti szerződésüket, és el kell hagyniuk a házat
„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta egy 22 éves férfi, akinek a családja szintén a veszélyeztetettek között szerepel.
Miután a világbajnoksággal összefüggő építkezések a legnagyobb kiszolgáltatottságban élő közösségek rovására formálják át Budapest városképét, Marrakesh és Meknes utcáin több ezer ember gyűlt össze, hogy kifejezze ellenállását a kormány sportesemény megrendezésére vonatkozó szándékai ellen.
Az "Egészségügyet akarunk, nem stadionokat" vagy a "Nem akarjuk a világbajnokságot " szlogenekkel a tüntetők azt követelték, hogy Aziz Ajanouch kormánya
Gondoskodjon arról, hogy mindenki hozzájusson az egészségügyi szolgáltatásokhoz, biztosítsa a minőségi oktatást, és harcoljon a korrupció megszüntetéséért.
Bár a kezdeti demonstrációkat a hatóságok szigorúan elfojtották, és több mint 100 embert őrizetbe vettek, a társadalmi elégedetlenség továbbra is fennmaradt.
A héten Marokkó különböző városaiban ifjúsági tüntetések váltak erőszakossá, amelyek következtében összesen 286 ember sérült meg. A sérültek között 263 rendvédelmi dolgozó és 23 civil állampolgár szerepel – tájékoztatott szerdán az ország belügyminisztériuma.
Az immár negyedik napja zajló megmozdulások kezdetben békés keretek között folytak, de kedd estére több helyszínen erőszakos események törtek ki. A demonstrációkat a Gen Z 212 nevű mozgalom hívta életre, amely elsősorban fiatalokból áll, és az internetes platformokon szerveződött.
A résztvevők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a 2030-as labdarúgó-világbajnokság stadionjainak építésére, míg az egészségügyi és oktatási rendszerek helyzete aggasztóan elmarad a kívánalmak mögött.
