Egy újonnan készült tervezet alapján Budapest közigazgatási határait újraértelmeznék, ami jelentős vitákat indított el a főváros vezetői körében. A polgármesterek különböző álláspontokat képviselnek, és mindenki kifejtette véleményét az elképzelésekről.
Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere olyan javaslatot terjesztene a Fővárosi Közgyűlés elé, amely a parkok, közterületek és közutak tulajdonjogát a kerületekhez helyezné át a fővárostól. A javaslat megszüntetné a mozaikos tulajdonviszonyokat, ahol egy utca egyik szakasza a fővárosé, a másik a kerületé. Az Index megkérdezte az összes budapesti kerületet: szinte mindenki egyetért, hogy változásra van szükség, de a vélemények élesen megoszlanak arról, kié legyen a döntési jog és a forrás. Karácsony Gergely a tervet szakmaiatlannak és erkölcstelennek nevezte, míg a fideszes kerületek támogatnák a decentralizációt, ha a pénz is követné a feladatokat.
Október közepén az Index nyilvánosságra hozta azt az előterjesztést, amely radikálisan átalakítaná Budapest működését. A dokumentum alapján Böröcz László, az I. kerületi fideszes polgármester egy olyan javaslatot kíván benyújtani a Fővárosi Közgyűlésnek, amely lehetővé tenné, hogy a fővárosból a kerületekhez kerüljön át a legtöbb közterület és közút tulajdonjoga, valamint a kapcsolódó források. Ennek eredményeként a parkok és közterületek azokhoz az önkormányzatokhoz tartoznának, ahol a helyi lakosok a rend és tisztaság megőrzését várják el.
Karácsony Gergely főpolgármester véleménye szerint a javaslat nem csupán szakmaiatlan, hanem erkölcsileg is megkérdőjelezhető, mivel tovább csökkentené a főváros már így is korlátozott jogkörét. Ezzel szemben a nagy európai városokban a központi irányítás erősítése éppen az egységes működés kulcsa. Ezzel párhuzamosan Böröcz László a saját nézeteit világosan, pontokba szedve fogalmazta meg:
A javaslat lényege, hogy a budapesti közterületek és közutak jelenlegi, „mozaikos” tulajdoni szerkezetét átalakítsák. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a terek, parkok, és közutak karbantartása, fejlesztése és tisztántartása elsősorban a kerületek feladatkörébe tartozik, nem pedig a fővárosé. Böröcz érvelése alapján ez összhangban áll a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, így indokolt a feladatok átcsoportosítása.
A korábbi írásunkban példaként említettük a mindössze kétszáz méteres Alagút utcát, amelynek tulajdonviszonyai folyamatosan változnak. Az utca a Krisztina tértől kerületi kézben van, majd a fővárosi tulajdonú alagút következik, míg a Logodi utca környékén egy rövid szakasz ismét a kerülethez tartozik. Ám ennél is különösebb helyzetek találhatók a városban, és nem is kell messzire keresni: nemrégiben fejezték be a Batthyány téren található egyik lépcső felújítását, amelyet a Budavári Önkormányzat saját költségén végzett el. Noha a lépcső az I. kerület területén helyezkedik el, a fővárosi vagyon részeként működik, és a helyi önkormányzat többszöri kérésére sem kaptak támogatást a városvezetéstől a felújításhoz.
A javaslat szerint éppen ez a mozaikos tulajdoni rendszer számos más kerületben is hasonlóan kaotikus, ami megnehezíti a fenntartást, a fejlesztést és a felelősségi viszonyok tisztázását. A jelenlegi mozaikos és sokszor nehezen indokolható tulajdonviszonyok a rendszerváltás utáni időszakból maradtak fenn. Az előterjesztés azzal érvel, hogy a kerületi önkormányzatok állnak legközelebb a budapestiekhez, ezért ők ismerik legjobban az egyes utcák és terek problémáit.
Tehát a javaslat készítője szerint a helyi politikai felelősség is a kerületeknél jelenik meg: ha egy közterület elhanyagolt, annak következményeit elsősorban a kerületi vezetés viseli, nem pedig a Fővárosi Önkormányzat. Éppen ezért az Index most a javaslattal kapcsolatban az összes budapesti kerületet megkereste. Sokan reagáltak a megkeresésünkre, és már most elmondható:
Minden polgármesterhez három kulcsfontosságú kérdést fogalmaztunk meg: Először is, egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy a parkok, közterületek és utak a kerületi önkormányzat felelőssége alá tartozzanak, hiszen az ott élők jogosan várják el a rendet és a tisztaságot? Másodszor, érdeklődtünk arról, hogy szerintük ez a változás hozzájárulna-e a kerület lakóinak életminőségének javulásához, például a köztisztaság, a parkok karbantartása vagy az utak állapota terén? Végül pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy általánosságban támogatnák-e egy ilyen javaslat előterjesztését?
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Most pedig lássuk, milyen válaszokkal szolgálhatunk!"
Elsőként Pikó András, a VIII. kerület polgármestere osztotta meg véleményét. "Elérkezett az idő, hogy újragondoljuk a feladatmegosztást az önkormányzatok között. Azonban ahhoz, hogy ez a téma a politikai diskurzus középpontjába kerüljön, elengedhetetlen, hogy a Főváros, amely a feladatok jelentős részét ellátja, biztosítva legyen a feladatvégzéshez szükséges anyagi forrásokhoz. Jelenleg azonban a kormány folyamatosan és rendszerszerűen vonja el ezeket a forrásokat."
Pikó arra is kitért, hogy ebben a helyzetben Böröcz felvetése olyan, mintha "egy megvert és földön fekvő ember kezéről az elkövetők még a karórát is lehúznák, mondván: csak értéket mentenek. Ebben a gyalázatban Józsefváros nem lesz partner. Az önkormányzatok működésének alapfeltétele, hogy minden önkormányzat kapja meg a hozzá rendelt feladatok ellátásához szükséges forrásokat." A VIII. kerület polgármestere végül kiemelte, hogy csak ezt követően, és a tapasztaltok alapján, "készen állunk a feladatellátás esetleges átalakításáról szóló egyeztetésre."
Karsay Ferenc, a XXII. kerület fideszes polgármestere, aki 2014 óta áll a posztján, nemrégiben figyelemfelkeltő lépést tett: 2024 május végén 600 millió forintos csekket vitt el Karácsony Gergely főpolgármesternek, amely a kerület által a főváros helyett végzett munkák költségeit fedezi. Érdekes módon, ez az összeg tavaly novemberre már 1 milliárd forintra nőtt, és azóta is folyamatosan emelkedik. Karsay emellett részletesen felsorolta azokat a speciális feladatokat, amelyek e költségekhez kapcsolódnak:
"Csak néhány kiemelendő feladatot említve, a Budafoki Temető területén végzett útfelújítások mellett nem feledkezhetünk meg a hengerelt aszfalt kopóréteg és az alépítmény-javítás fontosságáról, valamint a padkarendezésről sem. Mindezek célja, hogy a közelgő Halottak napján a gyászolók méltó környezetben róhassák le kegyeletüket" - foglalta össze Karsay Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy még számos további feladat vár megvalósításra:
Majd a XXII. kerület polgármestere kiemelte: "Újabb milliárdok. A költségek nőnek, a türelem fogy. A válasz pedig igen, igen, igen - a megfelelő forrás biztosítása mellett."
Trippon Norbert, a IV. kerület DK-s polgármestere így nyilatkozott: "Meggyőződésünk, hogy a kerületi önkormányzatok felelősségteljesen kezelik a közterületeket és parkokat. Ők azok, akik a helyi problémákra a leggyorsabban tudnak reagálni, legyen szó fenntartási, fejlesztési vagy beruházási kérdésekről. A helyi igényekre való hatékony válaszadás érdekében a helyi önkormányzatok állnak a legközelebb a lakossághoz, így ők tudják a legjobban képviselni az érdekeiket."
Trippon Norbert véleménye szerint Újpesten a mai napig élénken őrzik egykori városi identitásukat és hagyományaikat. "Ezért nem is vonakodunk attól, hogy teljes felelősséget vállaljunk közterületeink állapotáért a saját közigazgatási területünkön. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen javaslat hatékonyan megvalósulhasson, elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok, így Újpest számára is, normatív és kiszámítható módon biztosítsák a szükséges forrásokat a feladatok ellátásához."
Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere - aki nemrég azért került a hírekbe, mert a kerület egyes részei már a vezetés elégedetlensége miatt kiválnának Erzsébetvárosból - röviden, de válaszolt a megkeresésünkre. Mivel jelenleg komoly társadalmi nyomás nehezedik a polgármesterre - a helyi ügyek miatt -, a biztonsági okokból a válaszait változtatás és szerkesztés nélkül közöljük: "Sajnálattal látjuk, hogy Böröcz László, I. kerületi polgármester politikai síkra tereli a főváros és a kerületek közötti hatáskörmegosztás kérdését, holott az elsősorban szakmai jellegű ügy. Éppen ezért az erről szóló döntést szakmai vitának kellene megelőznie, bevonva az összes érintettet. Egy ilyen eszmecserében Erzsébetváros is részt venne."
Ezúttal Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere osztja meg velünk gondolatait:
Polgármesterként nehéz elmondani, hogy a terek és parkok legjobb gazdái ne a kerületek legyenek. Úgy gondolom, hogy a komplex fejlesztések és a közlekedési tervezés irányítása a Főváros feladata, ám a zöldterületek és közterek sorsa azoknál az önkormányzatoknál van a legjobb helyen, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az emberekkel. Ugyanakkor határozottan hiszem, hogy a Főváros és a kerületek anyagi helyzetének rendezése mindezek előtt elengedhetetlen.
Kovács Gergely, a Kutyapárt XII. kerületi polgármestere komolyan vette a megkeresésünket, és ennek megfelelően részletes, több mint 3000 karakteres választ adott. A polgármester kifejtette, hogy a közterületek, közutak és parkok kezelése Budapest területén rendkívül összetett feladat, amely a kétszintű közigazgatási rendszer miatt gyakran nehezen átlátható és érthető. Rámutatott arra, hogy számos kihívással kell szembenézniük. "Véleményünk szerint azonban ezekre a problémákra nem feltétlenül - bár még sok kérdést felvető javaslat létezik - a megoldás."
A felvetés alapvetően arra irányul, hogy a kerületi önkormányzatoknak milyen hatásai lennének az utak, zöld területek és köztisztaság kezelésének átvételére, valamint a közterületek tulajdonjogának megszerzésére. E lépések nem csupán megnövekedett felelősséggel járnának, hanem jelentős költségvetési terheket is róhatnának a kerületekre. Ez pedig komoly kockázatot jelentene a kötelező közfeladatok színvonalas ellátására, és veszélyeztetné a kerületek pénzügyi stabilitását is.
Kovács Gergely hangsúlyozta, hogy a javasolt megközelítés, amely szerint a Főváros által közterületekre fordított forrásokat a kerületi önkormányzatokhoz kellene átirányítani, nem jelent valódi megoldást. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a területek már most is alulfinanszírozottak, így a kerületek számára ez a forrásmódosítás sem hozna elegendő támogatást. Ráadásul a kerületeknek további finanszírozási problémákkal kellene szembenézniük, különösen az új beruházások, mint például a humán erőforrások és a géppark fejlesztése terén.
A hirtelen megjelenő, a korábbiakhoz képest nagyságrendileg nagyobb feladatok megszervezése számos kihívás elé állíthatja az Önkormányzatot, függetlenül attól, hogy saját céggel kívánja ellátni a feladatokat vagy vállalkozókra bízza azokat. Az út- és parkfejlesztések terén már eddig is évek óta elmaradnak a szükséges fejlesztések, és a finanszírozás kérdése is megoldatlan a felvetésben. A feladatok ellátásával kapcsolatban több fontos kérdés merül fel: nem világos, hogy pontosan mit takar a közterek fenntartása és fejlesztése, érinti-e ez a köztisztaságot, és vajon az FKF feladatait a kerületek látnák el a jövőben. Emellett tisztázatlan a közterületek tulajdonba adásával kapcsolatos parkolási és közterület-felügyeleti feladatok ellátásának módja is.
A XII. kerület polgármestere hangsúlyozta, hogy körülbelül egy évtizeddel ezelőtt, 2015 decemberében, Budapest Főváros Önkormányzata és a Hegyvidéki Önkormányzat között egy fontos megállapodás született. Ennek keretében a két önkormányzat közútkezelési és üzemeltetési feladatokat osztott meg egymás között, így kölcsönösen átvállalták a különböző teendőket. A megállapodás célja éppen az volt, hogy a közszolgáltatások hatékonyságát és gazdaságosságát javítsák, amint azt a felvetés is jelzi.
"Álláspontunk szerint a felvetésben foglalt cél jobban megvalósítható egy, a kerületi önkormányzatok által kerületspecifikusan, a teherviselő-képességüket maximálisan figyelembe vevő közvetlenül letárgyalt és megkötött megállapodás által. Ennek érdekében a magunk részéről a 2015-ben megkötött megállapodás felülvizsgálatát látjuk a problémára egy hatékony megoldásnak" - összegezte Kovács Gergely.
Újbuda a főváros XI. kerülete, melynek vezetője megkeresésünkre azt írta, hogy az önkormányzat már megkezdte az egyeztetéseket a Fővárossal a közterületek hatékonyabb fejlesztése, fenntartása és köztisztasága érdekében, valamint a párhuzamosságok és felelősségi viták elkerülése céljából. "Indítványoztuk a Fővárosnál, hogy a kerületünkben található, fővárosi tulajdonban lévő közterek és közparkok egy részének üzemeltetését átvehessük, továbbá az ehhez szükséges forrásokat megkaphassuk."
A levélben kifejtett álláspont szerint "lényeges hangsúlyozni, hogy Újbuda Önkormányzata nem törekszik a fővárosi területek tulajdonjogának megszerzésére; az egyeztetések kizárólag a kezelés kérdéseivel foglalkoztak. Azonban a levélváltások során világossá vált számunkra, hogy a jelenlegi jogi keretek jelentősen nehezítik e folyamat megvalósítását. Miközben továbbra is alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kerület fővárosi területein is hatékonyan fenntartsuk a köztisztaságot és a közbiztonságot, elengedhetetlennek érezzük a további egyeztetések lebonyolítását."
Levelükben a XI. kerület azt is kimelte, hogy tekintettel arra, hogy az előterjesztést nem ismerik, arról érdemben nem tudnak nyilatkozni. "Ugyanakkor önkormányzatunk minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy javítsa a kerületben élők életminőségét."
Rózsa András, Zugló polgármestere három kérdésünkre részletes válaszokat adott. Állítása szerint a kerület közterületei és útjai túlnyomórészt az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Bár léteznek olyan utak, amelyek a főváros irányítása alatt állnak, Zuglóban ez a megosztás nem okoz problémát. "Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy Zugló szívesen átvállalná az útburkolati jelek felfestésének feladatát a fővárostól. A kormány által végrehajtott forráscsökkentések miatt Budapestnek már arra sincs elegendő pénze, hogy ezeket a jeleket újrafesse. Ennek következtében a közlekedés biztonsága a fővárosban egyre inkább csökken" – fogalmazott. Rózsa András hozzáfűzte, hogy ha a főváros kezelésében lévő utak és közparkok a kerületekhez kerülnének, ez csak akkor hozna változást, ha a fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges források is rendelkezésre állnának.
"Budapest esetében a kormány konfiskáló jellegű adóztatást valósított meg, ennek törvénytelenségét már több bírósági ítélet is kimondta. Mindezek ellenére, politikai indokokkal, szántszándékkal teszik tönkre a fővárost. Aljas cinizmusnak tartom, hogy először elvették a főváros pénzét, majd azzal támadják, hogy nincs forrása elvégezni azokat a feladatokat, amiket el kellene látnia. Fel kéne tenni a kérdést a kormánynak, hogy miért veszik el Budapest, Zugló és más települések pénzét, és mire költik ezeket az összegeket.
A Versenyképes Járások Program keretében a fővárosi és kerületi források csupán egy apró részét sikerült megjeleníteni. A XIV. kerület polgármestere szerint úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány pazarló gazdasági intézkedései által okozott problémák finanszírozását a kerületek és a főváros költségvetéséből próbálják megoldani.
Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere alapvetően nem tartja rossz felvetésnek, hogy rendezzék a budapesti közterületek tulajdonosi és kezelői viszonyait.
A helyzet tisztázása érdekében szükség lenne további pontosító egyeztetésekre, mivel Böröcz által benyújtott javaslat több kérdést nem old meg, például a kezelői jogokkal kapcsolatban is hiányos. "Terézvárosban például nem világos, hogyan kellene kezelni a trolibuszok által érintett utcákat: az Izabella, Szondi és Bajza utcák egyes szakaszai ugyan kerületi tulajdonban vannak, de a főváros irányítása alatt állnak, mivel a trolivezetékek és a kapcsolódó infrastruktúra nem kezelhető önállóan. Erről a javaslat nem tesz említést. Másrészt az Andrássy út szervizútjai és zöldfelületei akár kerületi tulajdonba és kezelésbe is kerülhetnének, hiszen nincs indokolt oka a fővárosi birtoklásnak."
Böröcz polgármester úr javaslata szakmai szempontból értékes, azonban van egy fontos kitétel, amelyet nem tudok elfogadni: a forrásmegosztásról szóló törvény kerületek javára történő módosítása. Még akkor sem, ha bizonyos területek a főváros hatásköréből kikerülnének. Az elmúlt években a kormány forrásmegvonó intézkedései elsősorban a Fővárosi Önkormányzatot érintették, de a kerületek is jelentős hátrányt szenvedtek el. Kerületi önkormányzatként sok mindent képesek vagyunk pótolni és finanszírozni, de ha a négyeshatos közlekedése leáll, azt nem tudjuk orvosolni. A célunk nem az, hogy a meglévő forrásokat újraosztogassuk, hanem hogy új lehetőségeket teremtsünk, és nagyobb "tortát" süssünk közösen.
Soproni azt is kiemelte, hogy szerint a kormánynak és a fővárosnak közösen lenne érdemes leülni a kerületi polgármesterekkel, és átbeszélni az egyes jogkörök hatékony elrendezését. A területi leosztásnál ugyanis fontosabb lenne, hogy a kerületek saját területükön önállóan dönthessenek a hatósági ügyekben. "Jelenleg például a rendészet és a településkép bizonyos elemei a fővároshoz tartoznak (például a fővárosi tulajdonú területek és védett épületek esetében), míg az építésügyi hatáskörök a kormányhivatalnál vannak. Ez a széttagoltság rengeteg felesleges kört, várakozást és félreértést szül, miközben a lakosokat mindez nem érdekli, ők csak azt szeretnék, hogy a dolgok hatékonyan működjenek."
Az V. kerület fideszes vezetése válaszában kiemelte, hogy véleményük szerint a Fővárosi Önkormányzat az utóbbi évek tapasztalatai alapján nem képes ellátni alapvető kötelezettségeit, így a kerületek önkormányzatai kénytelenek átvállalni ezeket a feladatokat – mindezt pedig anyagi forrás biztosítása nélkül, amit elfogadhatatlan helyzetnek tartunk. "Jelenleg is az a helyzet, hogy ha a helyi önkormányzat szeretné biztosítani a kerületi lakosság számára a rendet és tisztaságot, akkor azt saját erőforrásaiból kell megoldania."
A Belváros Önkormányzata az utóbbi évek során számos feladatot vállalt át a Fővárostól, mint például a játszóterek korszerűsítése, a közvilágítás fejlesztése, buszmegállók kialakítása, valamint a köztisztaság szakszerű fenntartása. A fővárosi vezetés 300 kukát távolíttatott el kizárólag a Belváros területén, és a kerület Városüzemeltető Kft. vállalta magára, hogy saját forrásaiból fenntartja a tisztaságot, megakadályozva ezzel, hogy a forgalmas kerület szeméttel teljen meg.
Belváros-Lipótváros V. kerületi Önkormányzata hangsúlyozta, hogy az Erzsébet téren korábban közvilágítás nélkül maradt „fekete folt” most korszerű kandeláberekkel lett felszerelve, ezzel is elősegítve a közbiztonság fenntartását. A kerület minden fejlesztési projekt során saját maga végzi el a közvilágítás megújítását, ahelyett hogy a Fővárosi Önkormányzat által megbízott BDK-ra támaszkodna. Annak ellenére, hogy többször is felhívtuk a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára, a Főváros továbbra is kifizetteti a régi közvilágítási berendezések maradványértékét a kerülettel, ami a helyi vezetés számára kellemetlen és igazságtalan terhet jelent.
A magára hagyott Hild tér sorsa valóban aggasztó volt: a főváros figyelmetlensége miatt üvegszilánkok, emberi és állati ürülék, valamint egy aknából kilógó, árammal teli kábel borította a területet. Az elhanyagolt játszóeszközök és a balesetveszélyes burkolat egyre inkább elriasztotta a családokat. Ám a helyi közösség összefogásának eredményeként a Belváros Önkormányzata újraélesztette a teret, figyelembe véve a lakók igényeit. Így született meg a kék és zöld szemléletű, Kufli tematikájú befogadó játszótér, amely most már örömmel várja a gyerekeket és családjaikat.
A Szabadság téren hasonló helyzet alakult ki a népszerű nyugati oldali játszótéren. A korábban elhanyagolt, kerítések nélküli területet Belváros Önkormányzata vette kezelésbe, és egy olyan játszóparkot alakított ki, amely a gyermekek számára már biztonságosnak számít. A projekt során nemcsak a régi, közkedvelt játékokat újították fel, hanem a teret zöld szemléletű, fákkal gazdagított környezetté varázsolták, miközben a legújabb fejlesztő játszóeszközökkel is bővítették a kínálatot.
Bár a közlekedési megállók kialakítása a Főváros felelőssége, az V. Kerület Önkormányzata saját kezdeményezésére zöld buszvárókat alakított ki a kerület különböző helyszínein. Ezek a modern, fedett várók nemcsak esztétikusak, hanem klímatudatos megoldások is, amelyek a helyi mikroklímát kedvezően befolyásolják, még ott is, ahol a főváros csupán egy jelzőtáblát állított fel. A köztéri illemhelyek üzemeltetése szintén a Fővárosi Önkormányzat (FCSM) hatáskörébe tartozik. Az V. kerület önkormányzata számos alkalommal kérte a bezárt illemhelyek újranyitását, de eddig sajnos nem történt érdemi lépés a főváros részéről.
Közben a Belváros Önkormányzata négy, kifogástalan tisztaságú és kiváló állapotú illemhelyet üzemeltet. Az elmúlt évek során, ahol csak mód adódott rá, folyamatosan törekedett arra, hogy fejlesztései során pelenkázósarokkal és akadálymentesített megoldásokkal bővítse a toalettjait. E fejlesztések között található például a Bástya parkban és a Hild téren kialakított modern illemhely is.
A belvárosi önkormányzat álláspontja szerint a legfontosabb és legaktuálisabb projekt, amely a Fővárostól az V. kerülethez került, a Kossuth Lajos utca revitalizációja lenne. Ezt a munkálatot a Belváros Önkormányzata saját költségvetéséből valósítaná meg, kivéve a közműhálózatot érintő fejlesztések finanszírozását. "Sajnos, a hónapok óta zajló egyeztetések ellenére, amelyeken az V. kerület aktívan részt vett, a Főváros még mindig nem adott zöld utat a beruházás megkezdéséhez" - áll a közleményben. A kerület fideszes vezetése hangsúlyozta:
A fentiek tükrében úgy vélem, hogy az előterjesztés támogatásra érdemes, amennyiben a közterületek kezelésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök rendezése a közérdek érvényesülését szolgálja, és a jogalkotó a közfeladatok ellátásához elengedhetetlen anyagi források biztosításával is foglalkozik. Véleményem szerint a közterületek üzemeltetési és esetenként fejlesztési feladatait a V. kerületi önkormányzat, amely a környező közterületek tulajdonosi és kezelői jogait gyakorolja, hatékonyabban tudná ellátni. Ez a megközelítés jobban figyelembe venné a szakmai szempontokat és a közérdeket, mint az a helyzet, amikor a főváros és a V. kerület különböző tulajdonosi és kezelői szemléletek mentén működik együtt. Az eddigi elkülönült működés nem hozta meg a közérdeknek megfelelő eredményeket, ezért elengedhetetlen a közös és összehangolt fellépés.
Végezetül Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere megosztotta velünk véleményét a Főváros és a kerületi önkormányzatok közötti hatáskörmegosztás fontosságáról. Elmondása szerint: "Több esetben tapasztalhattuk, hogy a lakosok a kerületi önkormányzaton kérik számon a fővárosi önkormányzat által elhanyagolt kötelező feladatokat. Ide tartozik például a közlekedési jelzőlámpák hiánya, a főutak felújításának elmaradása, vagy éppen a zöldfelületek karbantartásának hiányosságai. Véleményem szerint, ha a probléma megoldásáért felelős személy közelebb van a helyzethez, akkor a megoldás is gyorsabban és hatékonyabban születhet meg." Kovács Péter ezt követően hangsúlyozta:
Ezt a véleményt nem csupán mi osztjuk, hanem a Fővárosi Önkormányzat is, amely már a 2024. évi önkormányzati választások előtt egyeztetett a főváros főtájépítészével és csapatával a XVI. kerület vezetőivel. A tárgyalások célja az volt, hogy meghatározzák, mely zöldterületek karbantartásáért feleljen a kerületi önkormányzat a jövőben. Nyilvánvaló, hogy ezzel a lépéssel jelentősen javulna a kerület lakóinak életminősége, hiszen senki sem vágyik elhanyagolt és gondozatlan környezetre.
Végezetül Kovács Péter arra is kitért, hogy támogatja az előterjesztést, azzal a feltétellel, hogy amit a Fővárosi Önkormányzat erre a feladatra elköltött, azt adja oda a kerületi önkormányzatnak. "Mi ugyanabból a pénzből csodákat tudnánk elérni."
A polgármesterek válaszai világosan jelzik, hogy Budapest jövőjéről folytatott diskurzus nem csupán jogi és pénzügyi aspektusokat érint, hanem politikai hatalmi játszmák színterévé is vált. Míg a város "mozaikos" tulajdonviszonyai mindenki számára nyilvánvalóan átláthatatlanok, és konszenzusra van szükség a változtatások érdekében, a vélemények éles határvonalat húznak abban a kérdésben, hogy ki birtokolja a döntéshozatal jogát és az ahhoz kapcsolódó forrásokat.
A Fidesz által vezetett kerületek többsége hajlandó támogatni a decentralizációt, amennyiben a pénzügyi források is igazodnak a feladatokhoz. Az ellenzéki irányítású városrészek is sürgetik a szakmai párbeszédet, a források átcsoportosítását és a fokozatos reformokat. A diskurzus középpontjában egyre inkább az áll, hogy a főváros egységes irányítása vagy a helyi önkormányzatok függetlensége a kívánatosabb. Mindkét tábor a budapesti lakosok érdekeit hangsúlyozza, ami új dimenziót ad a vitának.
Hogy a megoldás a kerületek megerősítése, vagy épp a fővárosi szint újjászervezése lesz, az a következő hónapok politikai és szakmai egyeztetésein dőlhet el - de az már jól látszik, hogy a főváros jövőjéről szóló vita most kezd igazán élessé válni.
Böröcz László az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tervezet még mindig egyeztetés alatt áll, így nem tekinthető véglegesnek. Az I. kerület polgármestere megérti, hogy a közelgő választások fényében a téma elkerülhetetlenül politikai színtérre került. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy célja a megfelelő kompromisszum létrehozása, amely minden fél érdekeit figyelembe veszi. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt azon javaslata, amely a kerületi önkormányzatok teljes eltörlését célozza, minden szempontból elfogadhatatlan. Böröcz véleménye szerint nem a helyi demokrácia megszüntetése a cél, hanem éppen ellenkezőleg: a kerületek megerősítése és a felelősségi viszonyok világos rendezése.
