Ennek biztosan nem fogsz örülni: ez vár a kisgazdaságokra és az őstermelőkre.

A családi gazdaságok képezik a magyar mezőgazdaság fundamentumát, azonban a generációváltás kihívásai és az importnyomás komoly veszélyt jelentenek a jövőjükre nézve.

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke hangsúlyozza, hogy a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságok évtizedek óta kulcsszerepet játszanak. Jelenleg hazánkban közel 400 ezer őstermelő dolgozik, akiknek túlnyomó része családi keretek között végzi munkáját. Ez a gazdálkodási forma nem csupán a mezőgazdasági termelés szempontjából nélkülözhetetlen, hanem társadalmi hatásai is jelentősek: munkahelyeket teremt, adóbevételeket generál, és alapvető pillére a vidék gazdasági életének és népességének megtartásának.

A magyar mezőgazdaság javát ők művelik.

A legfrissebb statisztikai adatok alapján a hazai mezőgazdasági területek több mint felét az 50-500 hektáros, főleg családi gazdaságok művelik. Az utóbbi évtized során különösen a 100-300 hektáros birtokok száma nőtt meg dinamikusan, körülbelül 47 százalékos bővülést mutatva. Noha az 500 hektárnál nagyobb területekkel rendelkező gazdaságok csupán a földhasználat 20 százalékát képviselik, a számuk mégis jelentős. Ezzel szemben az 1 hektár alatti kisbirtokosok a gazdálkodók harmadát alkotják, viszont a területük nem haladja meg az összes hasznosított földterület 4 százalékát.

Mi az az ŐCSG?

A jogi szempontból az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) olyan különleges együttműködési forma, amelyet közeli hozzátartozók alapíthatnak. Az ŐCSG nem tekinthető hagyományos értelemben vett cégnek vagy jogi személynek; helyette egy sajátos jogi státusszal rendelkező egység, amelyhez számos adókedvezmény és egyéb előny társul. A megszerzett jogok, mint például a földtulajdon vagy különféle eszközök, a tagok egyéni tulajdonát képezik.

Foglalkoztatásban is meghatározók

A mezőgazdaság országos szinten a foglalkoztatottak körülbelül 5%-át foglalkoztatja, és ezen belül a munkák szinte felét a családi munkavállalók látják el. Habár az alkalmazott munkavállalók aránya emelkedett, ez részben a gazdaságok koncentrációjának eredménye, ami csökkentette az egyes üzemek élőmunka-igényét. Az állattartás és a kertészet továbbra is a legnagyobb munkaerő-igényű szektorok, míg a gépesített szántóföldi növénytermesztéshez kevesebb ember is elegendő.

A gépesítettség és digitalizáció korszakában élünk, ahol a technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg mindennapi életünket és munkánkat. A gépek és automatizált rendszerek megjelenése nem csupán a termelési folyamatokat gyorsítja fel, hanem új lehetőségeket is teremt a hatékonyság növelésére. A digitalizáció pedig a hagyományos módszereket modernizálja, lehetővé téve, hogy az információk gyorsabban és pontosabban áramoljanak. Az adatok elemzése és a mesterséges intelligencia alkalmazása révén vállalatok képesek előre jelezni a piaci trendeket és optimalizálni működésüket. Ezek a változások nem csupán a gazdaságot érintik, hanem a társadalmi viszonyokat is átalakítják, új kihívások elé állítva minket. A gépesítettség és a digitalizáció tehát nem csupán technológiai újítások, hanem egy új gondolkodásmódot is igényelnek, amely a folyamatos tanulásra és alkalmazkodásra épít.

A gépesítettség terén komoly előrelépés történt: a gazdálkodók közel 90 százaléka használ már mezőgazdasági gépeket. Különösen a 100 kilowatt feletti traktorok száma nőtt drasztikusan. Ugyanakkor a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket még mindig csak a gazdaságok 10 százaléka alkalmazza. Bár egyre többen gyűjtenek adatokat a gazdálkodás során, az információk többsége még mindig papíron kerül rögzítésre.

Az idősödő gazdatársadalom kihívásai: A mezőgazdaság jövője és a generációs váltás A mezőgazdaság világszerte egyre inkább szembesül azzal a kihívással, hogy a gazdálkodók átlagéletkora folyamatosan emelkedik. Ez a tendencia számos problémát vet fel, amelyek megoldása elengedhetetlen a fenntartható fejlődés érdekében. Először is, a tapasztalt gazdák nyújtotta tudás és szakértelem elvesztése komoly veszélyt jelent. Az idősült gazdatársadalom nemcsak a termelés hatékonyságát befolyásolja, hanem a hagyományos tudás átadását is nehezíti, így a fiatal generációk számára egyre kevésbé elérhetővé válik a mezőgazdasági tudásbázis. Másodszor, a fiatalok mezőgazdaság iránti érdeklődése csökken, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Sok fiatal inkább városi életformát választ, amely a mezőgazdasági pályafutások iránti vonzalmat csökkenti. Ahhoz, hogy a fiatalokat vonzóvá tegyük a mezőgazdaság számára, innovatív megoldásokra, modern technológiákra és fenntartható gyakorlatokra van szükség. Harmadszor, a generációs váltás során a földterületek tulajdonosi struktúrája is átalakulhat, ami új kihívásokat teremt a termelés és a helyi közösségek számára. A föld öröklése vagy eladása jelentős hatással lehet a helyi gazdaságokra, ezért fontos, hogy megfelelő kereteket biztosítsunk a fiatal gazdák belépéséhez és a földhasználat fenntarthatóságához. Végül, a társadalmi és politikai támogatás is kulcsszerepet játszik a helyzet javításában. A kormányoknak és a helyi közösségeknek együtt kell működniük, hogy ösztönözzék a fiatal gazdálkodók belépését a szektorba, és támogató programokat alakítsanak ki, amelyek segítik a tudás átadását és a modern mezőgazdasági gyakorlatok elsajátítását. Összességében az idősödő gazdatársadalom kihívásai komplexek, de a megfelelő intézkedések és a közösségi összefogás révén lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdaság jövője fenntartható és virágzó legyen.

A magyar gazdák átlagéletkora a 60 évhez közelít, és minden harmadik már nyugdíjaskorban van. E jelenség nem egyedi: hasonló tendenciák figyelhetők meg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is. Pozitívum viszont, hogy Magyarország egyedülálló módon bevezette a gazdaságátadási rendszert, amely egyszerűsített jogi keretekkel és támogatásokkal segíti a generációváltást.

Védelem nélkül nem tudunk előre lépni.

Mindezek az intézkedések azonban nem hoznak eredményt, ha nem sikerül megóvni az európai, különösen a magyar agrárpiacot a harmadik országokból érkező, gyakran olcsó és ellenőrizetlen importtermékek áradatától. A piaci védelem hiányában a hazai családi gazdaságok komoly veszélybe kerülhetnek, ami akár csődközeli helyzetekhez is vezethet.

Természetesen! Kérlek, írd le, melyik szöveget szeretnéd egyedivé tenni, vagy adj meg egy témát, amiről szeretnél beszélni, és szívesen segítek!

Természetesen, itt van egy egyedi változat: Képforrás: Pixabay