Aludjon annyit délután, hogy elkerülje a zombiságot!

A délutáni pihenés igazi kettősséget hordoz magában: egyszerre lehet üdítő és romboló. Az, hogy ez a rövid szundikálás jótékony hatással bír-e, vagy éppen ellenkezőleg, zavarja a természetes alvási ciklusunkat, sok tényezőtől függ. A szunyókálás időtartama, a nap mely szakaszában engedjük meg magunknak, valamint az éjszakai alvás minősége mind döntő szerepet játszik. De vajon mennyi az az idő, ami valóban kifizetődő, és mikor lép a túlzás határvonalára?

A legújabb kutatások alapján a leghatékonyabb pihenési forma a 15-30 perces rövid szunyókálás. Ez a frissítő szieszta nem csupán a fáradtságot űzi el, hanem javítja a koncentrációt és az emlékezőképességet is. Emellett felgyorsítja a reakcióidőt, és hozzájárul a bonyolult feladatok gördülékeny megoldásához. Ráadásul a hangulatot is pozitívan befolyásolja, mindezt úgy, hogy nem zavarja meg az éjszakai alvás ritmusát.

Ha a szunyókálás fél óránál hosszabb ideig tart, könnyen mély alvásba merülhet, ahonnan valóban nehezebb felébredni. Ilyenkor sokan kótyagosnak és zavarodottnak érzik magukat, ami az esti alvás minőségére is hatással lehet, nyugtalanabbá téve azt. A túlzott nappali pihenés ráadásul a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kockázatát is fokozhatja.

Az alvás egy bonyolult és izgalmas folyamat, amely több különböző szakaszból áll. Amikor az ember elmerül a pihenésben, először a könnyebb, felszínes alvási fázisokon halad át, majd később a mélyebb alvási szakaszokba lép. Ha a napközbeni szunyókálás meghaladja a 30 percet, akkor valószínűleg a mély alvás állapotába kerül. Bár ez a mély alvás elengedhetetlen az éjszakai regenerálódáshoz, napközben inkább hátrányos lehet. Ilyenkor nehezen ébredhetünk fel, ami zavarhatja a napi tevékenységeinket, és akár az esti alvásunk minőségét is befolyásolhatja.

Érdekes módszer az úgynevezett "coffee nap", amelyet egyre többen alkalmaznak. Lényege, hogy a szunyókálás előtt kb. egy csésze kávét kell inni, majd utána rögtön ledőlni egy 15-20 perces alvásra. Mivel a koffein hatása ennyi idő után kezdődik, egyszerre profitálhat a rövid pihenés frissítő erejéből és a kávé élénkítő hatásából. Így amikor felébred, még energikusabbnak érezheti magát.

Ez a módszer azonban csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha szigorúan betartod az időkeretet: ha fél óránál hosszabb ideig alszol, a koffein és a mélyalvásból való felébredés egy igencsak zavaró párosítást eredményezhet.

Ha folyamatos nappali álmossággal küzd, ne csupán a pihenésre támaszkodjon. Elsődlegesen fontos, hogy feltárja az éjszakai alvási nehézségek mögött rejlő okokat - hangsúlyozta a Medonet-nak Dr. Małgorzata Fornal-Pawłowska, pszichoterapeuta és klinikai pszichológus.

A nappali pihenés iránti fokozott vágy gyakran az éjszakai alvás hiányosságainak következménye. Ennek mögött számos tényező húzódhat meg, mint például a rohanó életmód, a stresszes mindennapok vagy az álmatlanság. Az inszomnia sok esetben nehezen történő elalvást vagy gyakori éjszakai felébredéseket eredményez, amelyek napközben fáradtságot és álmosságot idéznek elő.

A legelterjedtebb alvási probléma, amely intenzív nappali fáradtságot okozhat, az alvási apnoe. Ezen állapot során az alvás közben légzéskimaradások lépnek fel, ami következtében az alvás minősége romlik, és felszínes, töredezett pihenésben részesül az érintett. Még ha órákon át alszik is, reggelre gyakran nem érzi magát kipihentnek, és napközben is könnyen elnyomja a fáradtság, ami alvásra készteti.

A hiperszomnia egy viszonylag ritka rendellenesség, amelyet a tartós és kimerítő álmosság, valamint a szokatlanul hosszú alvási idő jellemez. E jelenség mögött különféle okok húzódhatnak meg, beleértve a pszichés problémákat, mint például a depresszió, vagy neurológiai betegségek, mint a narkolepszia. E rendellenesség megértése és kezelése fontos, hiszen jelentősen befolyásolhatja az életminőséget és a mindennapi tevékenységeket.

Ahhoz, hogy a nappali pihenés valóban frissítő legyen, érdemes néhány egyszerű szabályt betartani: