Ez határozza meg, hogy éjszaka vagy nappal ér minket a végső búcsú!

Számos tényező formálja azt, hogy életünk végső pillanata mikor érkezik el, és ezek közül sok a napszakhoz is kapcsolódik. Az éjszakai csend és a napfényes reggelek különböző hatással lehetnek ránk, és az emberi biológia mellett a környezeti és érzelmi tényezők is szerepet játszanak ebben a rejtélyes folyamatban. Melyik napszakban hagyjuk el a világot, az nem csupán a sorsunk, hanem a környezeti hatások, a belső ritmusaink és a társadalmi kontextusok összetett játéka.

Számos tényező állhat a háttérben, ami miatt valaki álmában távozik az élők sorából, és ezek leginkább a testünk három alapvető szervével, a szívvel, a tüdővel és az aggyal kapcsolatosak. Dr. Milind Sovani, a Nottinghami Egyetemi Kórházak NHS Trust légúti szakértője a Newsweeknek kifejtette, hogy alvás közben jelentősen csökkent képességgel bírunk reagálni azokra a figyelmeztető jelekre, amelyek a szerveink állapotának romlását jelezhetik.

A szívproblémák a leggyakoribb kiváltó okok közé tartoznak, amelyek hirtelen alvás közbeni halálozásokhoz vezethetnek. Sumeet Chugh, a Cedars-Sinai Heart Rhythm Center orvosi igazgatója hangsúlyozza, hogy a hirtelen szívmegállás a váratlan halálesetek 90%-áért felelős, amelyek az alvás során következnek be. Különösen veszélyeztetettek azok, akik koszorúér-betegségben szenvednek, valamint azok, akiknek szívük megnagyobbodott vagy szabálytalan szívverésük van, amit gyakran kamrafibrillációnak neveznek.

A hirtelen szívmegállás akkor következik be, amikor a szív hirtelen megszünteti a vér pumpálását a főbb szervhez, ami gyors beavatkozás nélkül halálhoz vezethet. Az ilyen esetek 22%-a este 10 és reggel 6 óra között történik, ebben az időszakban főként a nők veszélyeztetettek.

Az obstruktív alvási apnoe szintén szerepet játszhat az alvás közbeni halálozásban. Az ilyen betegeknél több mint két és félszer nagyobb az esély a hirtelen szívhalálra éjfél és reggel 6 óra között, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Az obstruktív alvási apnoe a légutak izomzatának beszűkülését jelenti, ami rövid időre leállítja a légzést, oxigénhiányt okozva, és megemeli a pulzusszámot és vérnyomást, ami növeli a hirtelen szívmegállás kockázatát.

Az epilepszia egy elterjedt idegrendszeri betegség, amely rohamok formájában jelentkezik. Azok a páciensek, akik esetében a rohamok nem kontrollálhatók teljes mértékben, sajnálatos módon a hirtelen és váratlan epilepsziás halál egyik leggyakoribb okát képviselik. Noha az ilyen tragikus események mögött húzódó pontos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak, gyakran éjszaka következnek be. Kutatások arra utalnak, hogy az alvás állapota növelheti a kockázatot.

A szélütés hirtelen, éjszakai halált is okozhat. Statistikai adatok szerint a szélütések körülbelül egynegyede alvás közben következik be, és az olyan problémák, mint az obstruktív alvási apnoe, tovább növelhetik ezt a kockázatot. A szélütés akkor lép fel, amikor egy vérrög vagy egy megrepedt ér megakadályozza, hogy a vér eljusson az agyba. Az agysejtek oxigénellátásának hiányában elhalnak, ami a test érintett területeinek működésképtelenségéhez vezethet, sőt, akár végzetes következményekkel is járhat.

Amennyiben olyan egészségügyi problémák állnak fenn, amelyek fokozhatják az alvás közbeni halálozás valószínűségét, javasolt szakemberhez fordulni. Az orvos alaposan megvizsgálja életmódbeli szokásainkat, valamint családi kórtörténetünket is figyelembe veszi. Az egészséges életvitel, mely magában foglalja a megfelelő mennyiségű alvást, a rendszeres testmozgást és a tápláló ételek fogyasztását, jelentős mértékben hozzájárulhat a kockázatok mérsékléséhez.