Európa partjain is feltűnt a húsevő baktérium Európa vizeit is elérte a húsevő baktérium, ami aggodalmat kelt a tudományos közösségben és a közvéleményben egyaránt. A mikrobiológiai jelenség terjedése új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat,

A klímaváltozás következtében a Vibrio baktériumok számára ideálisabbá váltak a környezeti feltételek. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a nyári hónapokban különösen megnő a fertőzések kockázata.
Ahogy a tengervíz hőmérséklete emelkedik Európa partvidékén, egyre inkább megfigyelhető a Vibrio baktériumok megjelenése - figyelmeztet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC). A szakértők megállapították, hogy ezek a baktériumok különösen azokban a területeken találhatóak, ahol az édes és sós víz keveredik, így brakkvíz jön létre. Ilyen helyszínek közé tartozik például a Balti-tenger, de a jelenség a zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál is előfordulhat, például az Északi-tenger partvidékén.
A Vibrio baktériumok egyik fajtáját gyakran húsevő baktériumként emlegetik.
A fertőzés számos módon előidézhető. Például, ha valaki nyers vagy nem megfelelően hőkezelt tengeri herkentyűket, különösen osztrigát fogyaszt, akkor fennáll a kockázat. Emellett, ha nyílt sebbel érintkezünk sós vagy brakkvízzel, szintén fertőzés forrása lehet. A fürdés vagy vízbe merülés során is megfertőződhetünk, amennyiben a bőrünkön seb található.
A legnagyobb kockázatnak azok az emberek vannak kitéve, akiknek az immunrendszere gyenge, vagy akik májbetegségben szenvednek.
Európában egyelőre ritkának számít a Vibrio-fertőzés, ugyanakkor az északi országokban - főként a Balti-tenger térségében - már növekvő esetszámot tapasztaltak. A 2018-as hőhullám idején 445 esetet regisztráltak, ami több mint háromszorosa a 2014 és 2017 közötti évek átlagának (126 eset).
Az ECDC számos óvintézkedést ajánl a fertőzések elkerülése érdekében. Kulcsfontosságú, hogy tartózkodjunk a nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri ételek, főleg a kagylók és osztrigák fogyasztásától.
Fürdés után javasolt, hogy alaposan öblítsük le a bőrt, különösen a sebek környékét tiszta vízzel. Ezen kívül érdemes vízhatlan sebtapaszt vagy kötést alkalmazni, hogy megóvjuk a sérült területet a szennyeződésektől és a nedvességtől.
Ha valaki tengeri ételek elfogyasztása vagy a vízben való fürdés után különféle tünetekkel szembesül, javasolt orvosi segítséget kérni. Az ECDC, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, minden nyáron figyelemmel kíséri a Balti-tenger ökológiai állapotát. Egy műholdas adatokkal frissülő interaktív térképen tüntetik fel a fertőzésveszélyes területeket, így az utazók és a helyi hatóságok időben tájékozódhatnak a kockázatokról.