Hippokratész, a medicina atyja, ma is releváns öt alapszabálya közül a harmadik különösen virágzó időszakát éli!
Úgy vélte, hogy minden túlzás, beleértve az ételt és italt, betegséget okozhat; a mértékletesség, például a bórfogyasztásban, kulcsfontosságú volt.
Hippokratész úgy vélte, hogy a testet egészben kell kezelni, és nem csak egy részét. Figyelmesen feljegyezte a betegség tüneteit, így ő volt az első orvos, aki leírta a tüdőgyulladás, valamint a gyermekek epilepsziájának pontos tüneteit. Hitt a pihenés, a jó étrend, a friss levegő és a tisztaság természetes gyógyító folyamatában, amelyet 5 alapelv szerint követett:
Hippokratész volt az első, aki tudományos alapossággal végezte el a klinikai vizsgálatokat, megfigyelve az emberek életmódját és szokásait, majd ezeket összevetve az egészségi állapotukkal. Megállapította, hogy "az emberek teste tömzsivé és puhává válik, mivel túlságosan sokat ülnek", ami különféle betegségekhez vezethet. Ezzel szemben azok, akik rendszeresen sétáltak, hosszabb ideig megőrizték egészségi állapotukat.
Hippokratész gondosan megvizsgálta páciensei vizeletét, székletét, váladékait és verítékét. Megfigyelte a személyiségüket, tanulmányozta az otthoni környezetüket, kapcsolataikat, étrendjüket, sőt még az arckifejezéseiket is, mielőtt felállította volna a diagnózist és hozzáfogott volna a kezelésükhöz.
Hippokratész, a híres ókori orvos, figyelmét arra irányította, hogy az erősen elhízott egyének korábban hajlamosak a halálra, mint vékonyabb társaik. Megállapította, hogy azok, akik túlnyomórészt friss, növényi alapú táplálékot fogyasztanak, ritkábban szenvednek betegségektől. Ennek következtében a gyógyító módszereinek kulcsfontosságú eleme a betegek étrendjének módosítása volt. A Hippokratész-étrend célja, hogy olyan ételekkel lássa el a szervezetet, amelyek elősegítik a tápanyagok gyors felszívódását és a salakanyagok hatékony kiürítését.
Minden túlzás ellentétes a természettel. Felismerte, hogy egy anyag kis adagban talán gyógyít, nagyobb adagban viszont árthat. Így például bort ajánlott az egészséges étrend részeként, valamint a szülési fájdalmak enyhítésére is, viszont azzal is tisztában volt, hogy ha betegei tartósan túlzásba vitték a borfogyasztást, köszvényessé váltak. Ha pedig sikerült mértéktartásra bírnia őket, akkor ez a betegség is megszűnt.
Hippokratész korában számos csaló tevékenykedett, akik különféle kockázatos, hatástalan és költséges gyógymódokat ajánlgattak a betegeknek. Ezzel szemben Hippokratész határozottan úgy vélekedett, hogy amíg egy orvosi beavatkozás hatékonysága nem bizonyított, addig azt tilos alkalmazni.
Idézetek Hippokratész "Az ember természetéről című művéből", amik a mai napig aktuális igazságokat tartalmaznak:
Amikor egy időben többféle betegség üti fel a fejét, egyértelmű, hogy az étrend sokak számára a problémák gyökere. Ahogyan már korábban említettem, a kezelésnek az okokra kell fókuszálnia, így az étrend átalakítása elengedhetetlen. Mert általánosan elmondható, hogy vagy teljesen, vagy legalábbis nagy mértékben, de sokan helytelenül táplálkozunk. Ezt a helyzetet tisztázva, egyértelmű, hogy változtatásokra van szükség. A terápiás megközelítést a beteg egyéni jellemzőihez, korához, az aktuális évszakhoz és a betegség természetéhez kell igazítani.
A szöveget egyedivé téve, így hangozhat: Elengedhetetlen volt felismerni, hogy mi segített és mi hátráltatott a gyógyulás folyamatában. Igaz, hogy nem mindenki rendelkezik azzal a képességgel, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól. Azonban a beteg, aki a számára kedvező étrendet dicséri, tisztában van azzal, hogy mindez az orvostudomány részét képezi. E művészet létezését nem csupán a pozitív hatások támasztják alá, hanem azok is, amelyek károsak voltak. Ugyanis a hatékony megoldások azért működtek, mert helyesen alkalmazták őket, míg a káros hatások a helytelen használat következményei voltak.
A fent említett ismeretek birtoklása önmagában még nem elegendő a betegségek hatékony kezeléséhez. Az ember valódi jóléte akkor valósul meg, ha nem csupán táplálkozik, hanem rendszeres testmozgást is végez. A táplálék és a testmozgás ellentétes, mégis egymást kiegészítő tényezők, amelyek elengedhetetlenek az egészség megőrzéséhez: míg a testmozgás energiafelhasználást jelent, addig az étkezés az energia bevitelét szolgálja. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a természetes és az erőltetett edzésformák hatásaival, tudnunk kell, hogy melyek növelik a testsúlyt, és melyek segítenek annak csökkentésében. Emellett figyelembe kell venni a mozgás mennyiségét a táplálék fogyasztásához, az egyén jellemzőihez, életkorához, az évszakok változásaihoz, a szélirányhoz, a lakóhely földrajzi adottságaihoz, sőt, még az év időjárási viszonyaihoz is igazodva. Az egészséges életmódhoz tehát nemcsak a megfelelő étrend, hanem a testmozgás precíz és tudatos tervezése is elengedhetetlen.
Holott, hacsak egészen kis aránytalanság áll is fenn egyik és másik között, hosszú idő után a testet szükségszerűen legyőzi a mértéktelenség (túlzás) és megbetegszik.
Hiszen a betegségek nem hirtelen törnek ki, hanem mielőtt teljes erősségükben jelennének meg, apránként, lassanként fokozódnak. Mielőtt a testben az egészséget legyőzné a betegség, olyan jelek vannak, amiket fel tudok ismerni. Mód van megszüntetésükre.
Az étrend, amin az ember él, adja a táplálékot és a növekedést. Szükséges, hogy abban, amit megeszünk minden rész meglegyen.
Jó étrenddel még több értelemre és átlátóképességre tehetnek szert, mint amennyi természetesen osztályrészükül jutott.