Fleck Zoltán felvetette a kérdést, hogy mi történik, ha Sulyok Tamás visszaél a hatalmával, és erre azonnal reagált az egész NER.
A jogászprofesszor úgy véli, hogy a köztársasági elnökre zsarolással és fenyegetésekkel kellene nyomást gyakorolni. Sulyok Tamás rákérdezett, hogy valóban forradalmi szándékai vannak-e, míg Bayer Zsolt a professzor ELTE-s kirúgását szorgalmazza. A professzor viszont Orbán Viktor tusványosi kijelentésére hívta fel a figyelmet, mely szerint a Fidesz már "eldöntötte", hogy sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedik kormányra.
"Meg kell fenyegetni, zsarolni kell a köztársasági elnököt! Erre tett felhívást az ELTE jogi karának oktatója, Fleck Zoltán egy Tisza Sziget-rendezvény meghívott előadójaként arra az esetre, ha a jövő évi választáson az ellenzék megszerezné a hatalmat" - írta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon.
Fleck Zoltán, az egyetemi tanár, több mint három héttel ezelőtt egy figyelemre méltó kijelentést tett. Szerinte, ha az ellenzék hatalomra kerülne a választások során, akkor akár zsarolásra és fenyegetésre is szükség lehetne ahhoz, hogy nyomást gyakoroljanak a köztársasági elnökre a kormányalakítás folyamatában. A professzor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a politikai helyzet komoly kihívások elé állítja az ellenzéket, és minden lehetséges eszközt mérlegelniük kell a céljaik elérése érdekében.
Az államfőnek lehetősége van arra, hogy ne a választás során győztes párt jelöltjét bízza meg a kormány megalakításával.
Amennyiben a vesztes ismételten kudarcot vall, új választás kiírása válik szükségessé. "De vajon elképzelhető, hogy egy győztes választás után az emberek ezt egyszerűen elfogadják?" - vetette fel a kérdést Fleck.
Erre reagált most Sulyok: "Mit szeretne, Fleck kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Vajon ki és hogyan értelmezi majd az ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja. Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet helye militáns közjogi nézetek terjesztésének. Ezért felszólítok minden politikai erőt, hogy tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből" - közölte az államfő.
Bayer Zsolt, a Fidesz egyik prominens alakja és a Magyar Nemzet szócsöve, a demokratikus diskurzus és az alkotmányosság védelmében megnyilvánulva, rendkívül éles szavakkal illette Fleck Zoltánt, az ELTE jogi karának tanárát. "Egy elmebeteg, rohadék gazember" kifejezésekkel illette, majd sürgette, hogy azonnal rúgják ki az egyetemről, kijelentve: "Meddig tűri még az állam, hogy egy potenciális leninfiú oktasson az általa fenntartott intézményben?" Bayer emlékeztetett arra is, hogy Fleck 2021-ben a Népszavában, más neves közéleti személyiségekkel együtt, arra figyelmeztetett, hogy a 2022-es választások után az esetlegesen hatalomra kerülő ellenzéknek akár feles többséggel is érdemes lenne megsemmisítenie a fideszes kétharmad által elfogadott Alaptörvényt.
Egy olyan világban, ahol a demokrácia és a jogállami alkotmányosság kéz a kézben jár, minden egyén hangja és jogaik védelme kiemelt fontosságú. Az ilyen társadalmakban a hatalom nem önkényesen, hanem a közösség érdekeit szolgálva működik, biztosítva ezzel a szabadságot és a jogbiztonságot minden polgár számára. Az alkotmányos keretek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a demokratikus értékek ne csupán elméleti fogalmak maradjanak, hanem a mindennapi élet szerves részévé váljanak.
Rövid időn belül Fleck Zoltán is reagálta, bár nem Bayer Zsolt, hanem Sulyok Tamás megnyilvánulásaira. Az ELTE jogi szakértője a HVG-nek küldött válaszában próbálta tisztázni, mit értett azon kijelentése alatt, miszerint "forradalomra" van szükség, nem csupán kormányváltásra. Most így fogalmazott: "Mi történik, ha az ellenzék megnyeri a választásokat, de Orbán Viktor hatalma mégsem ingadozik, mert a rezsimhez hű káderek mindenhol megakadályozzák ezt?" Példaként említette, hogy "ilyen eset, amikor a köztársasági elnök visszaél a hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak adja a kormányalakítási megbízást - hiszen ezt ugyan jogilag nem tiltják, de íratlan demokratikus szokások és politikai felelősség alapján elvárható lenne."
Fleck Zoltán kifejtette: "Az autokrácia egyik jellemzője, hogy a bukásának folyamata éppen olyan kiszámíthatatlan, mint a működése: nem követi a demokratikus normák kereteit. Fontos, hogy számításba vegyünk néhány olyan lehetséges forgatókönyvet, amelyek kívül esnek a plurális demokráciák megszokott keretein. Ide tartoznak a választási csalások, a hatalommal való visszaélések, a közjogi manipulációk és a választási eredmények megkérdőjelezése." Hozzátette, hogy ebbe a körbe illeszkedik az általa említett lehetőség is, amely az államfő által adott kormányalakítási megbízást érinti.
Az Orbán-kormány másfél évtizedét a hanyatlás árnyéka kíséri, és az emberek egyre inkább Magyar Péterben helyezik bizalmukat, mintsem a miniszterelnökben.
"Jelen pillanatban Magyarország már régóta nem működik jogállamként, és a demokratikus tényezők hiánya azt jelzi, hogy a helyzet nem kedvez a jogállami normák érvényesülésének. Ezért politikai szempontból elhibázott lenne figyelmen kívül hagyni a megfelelő reakciókat. Örömmel venném, ha tévednék, de felmerül a kérdés: vajon érdemes-e karba tett kézzel várni egy esetleges ellenzéki győzelmet? Hiszen akkor is szembesülnünk kell azzal, hogy a funkcionáriusok, akik szabad belátásukkal intézkednek, valószínűleg továbbra is a rezsim fennmaradását szolgáló lépéseket fognak tenni, miközben a saját maguk által alkotott szabályokra hivatkoznak, amelyeket mindenkinek be kell tartania?"
Fleck Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a választásokat általában a modern autokráciák is megrendezik, hacsak nem látják másként elháríthatatlan veszélynek hatalmuk elvesztését. Egy másik, demokratikus szellemmel aligha vádolható jogász (volt alkotmánybíró!) már bejelentette azt a közjogi megoldást, ami az Orbán-rezsimet és a NER-t minden választási eredmény ellenére stabilizálná - jelezte a jogtudós, aki itt Pokol Béla nagy ötletére gondolt, miszerint létrehozna egy úgynevezett Alkotmányvédelmi Tanácsot, amely adott esetben - ha például Fleck Zoltán és társai javaslatával összhangban a parlament feles többséggel akarná módosítani az Orbán-féle gránitszilárdságú Alaptörvényt - kiiktathatná a demokratikusan megválasztott Országgyűlést és úgy vezethetné az országot.
Fleck Zoltán azt is felidézte, hogy nem mellesleg Orbán Viktor Tusványoson kijelentette, a Fideszben "eldöntötték", hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedik kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen." Ezért az ELTE jogtudósa közölte, semmi radikálisat nem állít, amikor azt mondja, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben. "Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel" - következtetett.
Orbán Viktor kijelentette: Határozottan elhatároztuk, hogy sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedjük a hatalom közelébe.
