Francois Bayrou, a francia politikai élet meghatározó alakja, mostantól a miniszterelnöki posztot tölti be, ami új irányvonalat ígér a demokratikus értékek erősítésében Franciaországban. Képviselői pályafutása során Bayrou mindig is a párbeszéd és az együ
A 73 esztendős centrista politikus fontos szereplője az államfő és pártja közötti szövetségi kapcsolatnak. 2017-ben, Emmanuel Macron első kormányának idején rövid ideig az igazságügyi tárcát irányította, míg korábban, 1993 és 1997 között az oktatási minisztérium vezetőjeként tevékenykedett.
Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben benyújtott bizalmatlansági indítvány következtében Michel Barnier helyét foglalja el a kormányfői poszton. Bayrou így már a hatodik miniszterelnök, aki Emmanuel Macron 2017 óta tartó elnöki időszakában felelős a kormány irányításáért, és a negyedik, aki 2022 óta vezeti az országot, miután Macron újra megnyerte a választásokat.
Az újonnan megválasztott miniszterelnök előtt álló kihívás nem csekély: egy újabb, valószínűleg kisebbségi kormány megalakítása, amely képes lesz szembenézni a többségi ellenzék által indított bizalmatlansági eljárásokkal. Emellett sürgősen el kell készítenie a jövő évi költségvetést, amely jelenleg nem áll rendelkezésre Franciaország számára. A költségvetési helyzet sürgős döntéseket igényel, mivel szakértők előrejelzése szerint az államháztartási hiány idén a GDP 6 százalékát is meghaladhatja, így a kitűzött 5 százalékos cél elérése jövőre kérdésessé válik, ha nem sikerül megfelelő költségvetést kidolgozni.
A július 7-én tartott előrehozott választások következtében a Nemzetgyűlés háromosztatú struktúrára váltott, 11 frakcióval, és egyik politikai csoport sem tudott abszolút többséget kialakítani. Szeptemberben a kormányzó tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak, míg a választásokon első helyen végző baloldali pártok, valamint a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés ellenzékbe vonultak. Kilenc nappal ezelőtt azonban ez a két ellenzéki blokk bizalmatlansági indítványt nyújtott be, melynek eredményeként megbuktatták a kisebbségi kormányt, amely a parlamenti jóváhagyás megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a következő évi költségvetés tervezetében.
Az alig három hónapja hivatalba lépett Barnier-kormány ellen két párt indítványozta a bizalmatlansági szavazást. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) bejelentette, hogy azonnal bizalmatlansági indítványt nyújt be Francois Bayrou kormánya ellen is, miután a köztársasági elnök nem a baloldali táborból választott új kormányfőt. Ezzel szemben Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella jelezte, hogy "alapvetően nem terveznek bizalmatlansági indítványt" az új miniszterelnökkel szemben, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha a kormány költségvetési tervei tovább csökkentik a franciák vásárlóerejét, akkor a leendő kormánytól is megvonják a támogatást.
Kedden az államfő találkozót tartott a párt- és frakcióvezetőkkel, hogy a kormány támogatását szélesebb körben biztosítsa. Érdekes módon azonban az RN nem kapott meghívót erre az eseményre, míg az LFI határozottan elutasította a részvételt.
