Öt évszázaddal ezelőtt a világ más tájain különös néven emlegették Magyarországot. Talán te is meglepődnél, ha megtudnád, hogy milyen furcsa és egyedi elnevezések léteztek, amelyek mára már a feledés homályába merültek. Ki tudja, lehet, hogy ez a kifejezé
Napjainkban egyre kevésbé kerül szóba, szinte teljesen eltűnt a kollektív tudatból.
Korábban már számos írásban foglalkoztunk Magyarország nevének eredetével, különösen azzal, ahogyan külföldön emlegetik hazánkat. A legelterjedtebb kifejezés az angol "Hungary", amely szinte minden nyelvben hasonló formában jelenik meg, amikor országunkat nevezik meg. Csak néhány kivétel akad, és ezek közül Kína példája a legérdekesebb. A kínai nyelvben a "hun" kifejezés valóban Attila népére, a magyarokra utal, ami különleges összefonódásokat sejtet a történelemben.
A hun-magyar rokonság kérdése régóta foglalkoztatja a történészeket és nyelvészeket. A hunok, akik a IV. és V. században Európa középső és keleti részein éltek, jelentős hatást gyakoroltak a kontinens népeire, beleértve a magyarokat is. A magyar nyelv és kultúra számos eleme meríthető a hun örökségből, és ez a kapcsolat a népek történeti vándorlásaival és kölcsönhatásaival is összefonódik. A hunok, mint nomád nép, rendkívül fejlett harcászati és szociális struktúrával rendelkeztek, ami hozzájárult a kontinens feletti dominanciájukhoz. A magyarok vándorlása során, a Kárpát-medencébe érkezve, sok hun hagyományt megőriztek, amelyeket a mai napig is felfedezhetünk a magyar folklórban és a szokásokban. A nyelvi hasonlóságok is árulkodóak; bár a magyar nyelv az ugor nyelvcsaládba tartozik, a hun nyelvvel való kapcsolat kutatása során érdekes párhuzamokat találhatunk. Az etimológiai kutatások folyamatosan újabb és újabb párhuzamokat fedeznek fel, amelyek alátámasztják a hunok és a magyarok közötti kapcsolatot. Ezek a párhuzamok nem csupán nyelvi szinten jelennek meg; a hunok harci szelleme, nomád életmódja és közösségi szerveződései sokban hasonlítanak a későbbi magyar hagyományokra is. A két nép közötti rokonság tehát nem csupán egy elmélet, hanem egy élő hagyomány, amely a történelmünk szövetében mélyen gyökerezik. A hun-magyar rokonság vizsgálata nemcsak a múltunk megértéséhez járul hozzá, hanem a nemzeti identitásunk, kultúránk és hagyományaink gazdagításához is.
Korábban amúgy latin nyelven íródott Európában a legtöbb dokumentum, és a pénzérmékre is latin kifejezések kerültek Magyarországon. Volt így Magyarországra, akkoriban a Magyar Királyságra egy univerzális kifejezés a középkorban és még utána is, amelyet külföldön is mindenki használt.
