Ha valaha is arra vágyunk, hogy visszautazzunk az időben, akkor ez a hely a tökéletes célpont számunkra!


A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/kultura/nosztalgikus-idoutazas-974395/

A 20. század során az írógép a munkahelyek és a kreatív terek elengedhetetlen tartozéka lett. Az irodák és hivatalok mindennapi működésének szerves részét képezte, de a művészek, költők íróasztaláról sem hiányozhatott. Kosztolányi, a kor egyik kiemelkedő írója, például egy 1909-ben megjelent újságcikkében azt fejtegette, hogy…

"Az írásod egészen másként formálódik, ha tollat ragadsz, mint amikor ceruzát használsz; és szintén eltérő élmény, amikor az írógépen kezded ütögetni a billentyűket. Egy magyar író-művész stílusa nyilvánvalóan átalakul, amióta az írógép világába lépett."

A XXI. század új kommunikációs csúcstechnológiákat hozott magával, és az írógépek jellegzetes kattogása helyét a számítógépek szinte észrevétlen zúgása vette át. Mégis, a digitális világ forgatagában is akadnak olyan írók, akik hűségesen ragaszkodnak régi masináikhoz, és gyűjtők is, akik féltve őrzik a múlt emlékeit, bámulatos kincseiket. Közéjük tartozik Garami Géza, az utolsó írógép-műszerészek egyike, aki zuglói műhelyében nem csupán bármilyen korú és típusú írógépet képes megjavítani, hanem készséggel megosztja mindenkivel gyűjteménye legértékesebb darabjait. Garami Géza mesterfokon ismeri az írógépek mechanikáját, működési elvét és történetét, így tudása kimeríthetetlen forrás azok számára, akik a múlt technikai csodái iránt érdeklődnek.

Remington, Oliver, Olivetti, Rooy, Underwood, Rheinmetall, Triumph, Robotron és Erika. Ez utóbbi közül is az egyik nagy kedvenc a 11-es modell. Talán azért is, mert 1956-ban született, éppen úgy, mint Garami Géza. A faburkolatú dobozon, a gyári tisztítóeszközökön, keféken és ecseteken azonban nem látszik a közel 70 év. A billentyűk leütése könnyű, a szalagváltás automatikus, ráadásul matt szürke színével eleganciát sugall.

Sokan érdeklődtek már afelől, melyik az a bizonyos írógép, ami a szívemhez legközelebb áll. Ha csak a gyártott modellek listáját sorolnám fel, valószínűleg sosem érnék a végére, hiszen mindegyiknek megvan a saját varázsa. Az írógépek mechanikai felépítése rendkívül sokféle, és éppen ezek az eltérések teszik számomra igazán izgalmassá a gyűjteményem - meséli Garami Géza, miközben az alagsor polcain sorakozó írógépek mindegyikéről megoszt egy-egy különleges történetet. - Vannak olyan darabok, amelyek használata igencsak nehézkes, de a szívemhez nőttek, így nem tudnék megválni tőlük. Például az 1920-as évekből származó négybillentyűs, indexes írógép, valamint a gyűjteményem egyik legértékesebb kincse, a Remington No. 7, amely a 19. század végén készült. Ezt a különleges modellt "vak" írógépnek is hívták, hiszen írás közben a gépelt szöveget nem lehetett látni - csak akkor derült ki, mi került a papírra, amikor az írókocsit felemelték.

A "vak" írógép története különleges és inspiráló, hiszen az elsődleges célja az volt, hogy a látássérült emberek is kifejezhessek magukat írásban, és gondolataikat mások számára is átadhassák. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy Kempelen Farkas, a sakkautomata megalkotója, már a 18. század végén egy innovatív írószerkezetet tervezett, amely hasonlított egy zongorához, és Maria Paradis, Mária Terézia vak énekesnője számára készült. Paradis ezt a különleges ajándékot egy pozsonyi lapban így köszönte meg:

Tisztelt Uram! Szeretném kifejezni a végtelen örömömet, hogy az Ön támogatásával most már képes vagyok írni és olvasni. Remélem, hogy amikor elolvassa ezt az első levelemet, a maga szívében is felcsillan egy könnycsepp, hiszen ezt a sorokat az Ön által biztosított eszközzel írtam, és az Ön irányítása mutatta meg nekem, hogyan is kell bánni vele.

Az írógépek sorozatgyártása az 1800-as évek végén indult, és ekkor debütált a híres "vak" Remington 7-es modell. Ez a gép forradalmasította az írás élményét, lehetővé téve, hogy gyorsabban és precízebben rögzítsük gondolatainkat.

Az írógép elterjedése világszerte óriási átalakulásokat generált. Nem csupán az irodai feladatok teljesítése gyorsult fel, és az írás stílusa vált egységesebbé, hanem forradalmi változásokat hozott a nők munkavállalásában is. Eddig soha nem volt olyan társadalmilag elfogadott foglalkozás, amelyet a nők bátran vállalhattak anélkül, hogy ezzel a társadalmi megítélésük kockára került volna. Az írógépek hirdetései azonban azt ígérték, hogy

"úgy kell írni, mintha zongoráznál!",

Zsóka, Garami Géza felesége, arra hívja fel a figyelmet, hogy a zongorázás révén a női érzékenységhez kötötték ezeket a különleges szerkezeteket. Eredetileg angol tolmács lenne, ám férje szenvedélye az írógépek iránt annyira magával ragadta, hogy ő is elmélyült az irodagép-műszerész mesterségében. Azóta pedig közösen dolgoznak, felfedezve és megosztva a gépek világának szépségeit.

Amikor írógépet használunk, sokkal átgondoltabban fogalmazunk. A számítógépen egyetlen mozdulattal törölhetünk egy betűt, szót vagy akár mondatot, míg az írógép esetében ez jóval bonyolultabb. Az írógép nem csupán egy régi technológia, hanem hatékony eszköz is a gyermekek finommotorikai fejlődésében, mivel elősegíti a kéz és a szem koordinációjának fejlődését – mondja Garami Géza, aki elkötelezett abban, hogy írógépeket adományozzon rászorulóknak. Például egy sérült lánynak már a nyolcadik verseskötete jelent meg, amelyet az általa kapott írógépen írt meg. A dunaújvárosi Magyar Papírmúzeum nemrégiben köszönetet mondott az ajándék írógépért, amely hatalmas népszerűségnek örvend a sajátos nevelési igényű gyermekek körében. Ezen kívül Garami különleges írógépeit filmforgatásokra is kölcsönzik; legutóbb például egy Triumphtól származó példányt használtak, amely Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnök irodájában is fontos szerepet játszott.

Garami Géza gyűjteményében nem csupán ritka vagy különleges típusú írógépek találhatók, hanem olyanok is, amelyek értékét a múltjuk adja: híres személyiségek keze nyomát őrzik. Például ott van Bús Gábor Olivér, az Üvegtigris forgatókönyvírójának Erikája, vagy Dobsa Sándor, a neves zeneszerző és zongorista Brother 210 elektronikus írógépe. Emellett megtalálhatjuk Péreli Zsuzsa képzőművész édesanyjának, Péreli Gabriellának a Maritsáját is. A gyűjteményben szerepel továbbá Gyimóthy Gábor svájci költő gyárilag magyar nyelvűvé alakított Contessája, amelyhez vers is társul. Téti István, a Manfréd és Anton gyerekkönyvsorozat, valamint az Időtlen rend írójának Adler írógépe, valamint Müller Péter, a Kossuth- és József Attila-díjas író négy különböző típusú írógépe – Silver Red, Brother és két Consul – mind hozzájárulnak a gyűjtemény különlegességéhez.

- Ma már úgy érzem, mintha az előző életemben használtam volna ezeket az írógépeket; pedig mennyi örömöt adtak nekem, hosszú éveken át, évtizedeken keresztül pötyögtem rajtuk a saját történeteimet. De ha most arra kérnétek, hogy írjak valamit, nem találnám a betűket. Átszoktam a digitális világra. Egyrészt furcsa élmény, hogy egy olyan gép előtt ülök, amely sokkal okosabb, mint én, és gyakran beleszól az életembe, mintha vitatkozna velem; másrészt viszont hatalmas segítség, mert figyelmeztet, ha elrontok valamit a szövegírás során - meséli Müller Péter, aki éppen Garami Gézához látogatott el, akivel évtizedek óta barátság fűzi össze őket. Rendszeresen megfordul a műhelyében, ahol az írógépek között otthon érzi magát. Nosztalgikusan idézi fel azokat az időket, amikor az irodalmi nagyágyúk, mint Tolsztoj és felesége, Szofja Andrejevnát, még kézzel, tintával írták meg remekeiket. Emlékezik, hogy Szofja hétszer másolta le teljes egészében a "Háború és békét".

Lassan már nosztalgiával gondolunk az írógépekre is, amelyek gyártása az 1990-es évek közepén, a számítógépek elterjedésével folyamatosan visszaszorult, majd a 2000-es évek elején teljesen meg is szűnt. Egyetlen kivétellel: az amerikai Swintec cég, igaz, nem kereskedelmi forgalomba, de még ma is készít írógépeket kizárólag áttetsző műanyagból, amelyet aztán a büntetés-végrehajtási intézeteknek ad el. Garami Géza Miskolci utcai műhelyéből ez utóbbi egyelőre hiányzik. De az antiktól kezdve a mechanikus és táskaírógépeken át egészen a legújabb elektronikus írógépekig mindenki megtalálhatja a maga számára legkedvesebbet.

Related posts