A hiteldíj a kölcsönvett összegért fizetendő költség, amely magában foglalja a kamatokat és egyéb járulékos díjakat. Amikor valaki hitelt vesz fel, fontos, hogy tisztában legyen a hiteldíj mértékével, hiszen ez befolyásolja a visszafizetendő összeget és a
Kevés ország kormánya mondhatja el magáról, hogy olyan magas arányban finanszírozza a lakosság az államadósságot, mint nálunk. Jelenleg 25 százalékos a részesedésük. Az is ritkaságszámba megy, hogy az állampapírok hozama felülmúlja a banki betétekét. Bő tíz esztendeje alakult ki ez az ellentmondásosnak mondható helyzet. Közismert ugyanis, hogy a banki befektetések kockázata magasabb, mint az állam által - korlátlan mértékben - garantáltaké. A nagyobb rizikóhoz pedig értelemszerűen magasabb kamat kötődik.
Nálunk azonban fordított a helyzet, az állam (az Államadósság Kezelő Központ) által kibocsátott papírok kamatai verik a banki tartós betétekét.
A NER titkon tudja, hogy az évről évre benyújtott költségvetések tele vannak hiányosságokkal, bár ezt sosem ismeri el nyíltan. A folyamatosan növekvő deficit mellett, amelyet a külhoni kölcsönök felvételével próbálnak orvosolni, a lakosság ideiglenes megtakarításainak rendszeres bevonása is szerepet játszik a helyzet fenntartásában.
Ahhoz, hogy vonzó lehetőségeket kínáljunk, elengedhetetlen, hogy kedvező feltételeket, vonzó kamatlábakat, adómentességet, a számlavezetési díj eltörlését és könnyű hozzáférhetőséget biztosítsunk. Ennek az az előnye, hogy a kifizetett kamat túlnyomó része a hazai gazdaságban marad. Miközben a bankok gyorsan reagálnak a politikai és gazdasági eseményekre, ritkán tapasztalható, hogy külső tényezők miatt a lakosság tömegesen elfordulna az állampapíroktól, kivéve, ha a feltételek változnak számukra.
Október óta, még ha "finomhangolásokkal" is, jelentős változások zajlanak. Az elmúlt években az államkötvények változó kamata versenyt futott az inflációval, különösen a hosszabb futamidők esetén. A megtakarítók számára ez nem bizonyult eredménytelennek. Jelenleg azonban a legújabb kibocsátások során véget ér a "szuperkötvények" korának idilli állapota. Az állam ezúttal a fix kamatozásra vált, ezzel hosszú távon magára vállalja a pénzromlás alakulásának kockázatát. A következő öt évre előrejelzett 7 százalékos kamat a jelenlegi 4,3 százalékos infláció mellett nem tűnik rossznak, de ki tudhatja, mit hoz 2028?
