Riasztó műholdas felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek a Föld különböző területein végzett megfigyelések eredményeit mutatják be - Agrárszektor.
Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) adatai szerint február 13-ig az északi-sarkvidéki és antarktiszi tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt. Ez alulmúlja a korábbi, 2023 január-februárjában mért 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot. A sarkvidéki tengeri jég csökkenése már régóta ismert jelenség. Az 1980-as évek átlagos 7 millió négyzetkilométeres nyár végi kiterjedése a 2010-es évekre 4,5 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Az Antarktiszon azonban csak az utóbbi években figyeltek meg jelentős változásokat. Walter Meier, az NSIDC vezető kutatója a BBC-nek nyilatkozva kijelentette:
Minden év, minden egyes adatpont egyértelműen azt mutatja, hogy ez nem csupán egy átmeneti jelenség, hanem egy tartósabb változás, mint amit az Északi-sarkvidéken tapasztaltunk. Ez arra utal, hogy az Antarktisz egy új, alacsonyabb jégkiterjedésű rendszerbe lépett.
A szakértők szerint a legutóbbi jégminimumot a meleg levegő, a meleg tengervíz és a jeget széttörő szelek kombinációja okozta. Tom Bracegirdle, a British Antarctic Survey kutatója rámutatott, hogy a decemberi és januári légköri viszonyok különösen kedveztek a jégtáblák felszíni olvadásának. Az Északi-sarkvidéken is rekordalacsony a tengeri jég kiterjedése. A Hudson-öböl környékén késve fagyott be a jég a szokatlanul meleg óceáni vizek miatt. Emellett néhány vihar is megzavarta a jégképződést a Barents-tenger és a Bering-tenger környékén. Julienne Stroeve, a University College London sarki megfigyeléssel és modellezéssel foglalkozó professzora hangsúlyozta:
A vékonyabb jégtakaró érzékenyebben reagál az időjárási változásokra, ezért az időjárási jelenségek hatása mostantól sokkal intenzívebb lehet, mint korábban.
A tengeri jég csökkenése mindkét sarkvidéken komoly következményekkel bír, amelyek nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem a globális éghajlatra is hatással vannak. Egy tavaly publikált kutatás szerint a sarki tengeri jég az 1980-as évek eleje óta körülbelül 14%-kal csökkent a természetes hűtőfunkciójából. Simon Josey, a Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora figyelmeztetett arra, hogy ez a tendencia aggasztó jele a Föld éghajlatának változásának.
Amennyiben jelentős átalakulásokat hajtunk végre az Antarktisz és környezete tengeri jégának eloszlásában, lényegében beavatkozunk egy olyan természeti rendszerbe, amely kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás elleni harcunkban.
A tengeri jég kulcsszereplő az óceáni áramlatok működésében, hozzájárulva a hő egyenletes eloszlásához a Földön. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a jég folyamatos olvadása súlyos következményekkel járhat e komplex rendszerre, ami végső soron a globális klímát is érintheti.
