Izrael addig folytatja a műveleteit, amíg az iráni nukleáris gyártóbázisok teljesen meg nem semmisülnek.
A kórház által folyósított kártérítést a tragikusan elhunyt édesanya férje a gyermekeik jövőjére félreteszi.
Amennyiben alaposabban megvizsgáljuk az izraeli szándéknyilatkozatokat, arra a megállapításra juthatunk, hogy a tel-avivi vezetés határozott elköteleződést mutat a céljaik iránt, nevezetesen az iráni nukleáris és katonai létesítmények végleges megsemmisítése és az iráni katonai vezetés felszámolása terén, különösen az elkövetkező két hét során. Gyarmati István, a biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy Izrael a saját stratégiáit követi, bár kész fogadni külső tanácsokat, az izraeli politikai döntéshozatal azonban önálló irányvonalat képvisel. Ez nem zárja ki, hogy figyelembe vegye legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok érdekeit. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása, hogy Izrael a Trump-kormány által Iránnak adott nukleáris leszerelési javaslatra vonatkozó válaszadási határidő után indította el a várva várt támadást.
- Így az amerikai elnök tekintélye nem szenvedett csorbát, ugyanakkor Izrael rögtön megakadályozta, hogy Trump rosszabb feltételekkel egyezzen meg, mint a korábbi, éppen általa felrúgott atomalku - tette hozzá Gyarmati.
Kiszivárgott információk megerősítették, hogy az Egyesült Államok a háttérben zöld utat adott az akciónak, amelyhez jelentős amerikai-brit katonai támogatás is társult a rakétatámadások során. Csak idő kérdése, hogy az USA Földközi-tengeri parancsnoksága aktívan is beavatkozik-e, hogy Tel Avivot bunkerromboló bombákkal lássa el, amelyek segítségével az Irán középső részén, akár 100 méter mélyen elhelyezkedő nukleáris létesítményeket megsemmisíthessék. Izrael önállóan nem képes erre a feladatra, így a Netanjahu-kormány e lépéssel lényegében elérheti, hogy véget vessen Irán atomfegyverekkel kapcsolatos törekvéseinek.
Még mindig kérdéses, hogyan fog reagálni az iráni nép és a mullahok az aktuális helyzetre. Az iráni lakosság már kimerült a hosszú éveken át tartó, több mint egy évtizede elhúzódó súlyos gazdasági válság következményeitől. A rezsim támogatására való hajlandóság így alacsony lehet, de ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a hatalom nacionalista jelszavakkal próbálja meg mozgósítani a lakosságot.
Egy alternatív forgatókönyv lehet, hogy az elégedetlenség forradalmi mozgalommá alakul. Azonban egyértelmű, hogy a támadást követően a mohamedán világ nem reagált lázongással, és a politikai vezetés sem volt a célkeresztben: Ali Hámenei ayatollah, mint legfőbb vallási tekintély, nem volt közvetlen életveszélyben, ami talán bölcs döntés volt. Gyarmati véleménye szerint nem kell attól tartani, hogy a regionális konfliktusból szélesebb háború alakulna ki, de arra is figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros esetleges iráni lezárása akár szikraként is hatással lehet egy kiterjedtebb összecsapásra.
A Perzsa-öböl kijáratát képező szoros kulcsszerepet játszik a globális kereskedelemben, hiszen a világ olajtermelésének körülbelül 20%-a, valamint jelentős földgázmennyiség is itt halad át. Amennyiben Irán blokád alá vonja ezt a fontos vízi útvonalat, az olajárak robbanásszerű emelkedése várható. Ez a jelenség pedig világszerte inflációs hullámot generálna, felfelé nyomva az energiaárakat és komoly zavarokat okozva az ipari ellátási láncok működésében.
A klasszikus török kardcsörtetésen túl nem igazán észlelhető, hogy olyan nagyhatalmak, mint Kína vagy Oroszország, komolyabb beavatkozásra készülődnek. Az Egyesült Államok támogatása továbbra is azt jelzi, hogy a hegemón szerepe stabil marad, némi ingadozástól eltekintve, és jelenleg egyéb hatalmak nem igazán tudnak érdemben belépni a színpadra - hangsúlyozta.
Oroszország egyfelől vesztese, másfelől viszont nyertese lehet a izraeli-iráni konfliktusnak. Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök 20 évre szóló "átfogó stratégiai partnerségi" megállapodást írt alá Moszkvában ez év elején, a két ország katonai együttműködését is kiterjesztette, ami főként az iráni gyártású Sahed drónok és rakéták oroszországi szállításait irányozta elő. Most azonban az ukrajnai háborúban fontos orosz csapásmérő eszközök tömeges kivitele elakadt, veszélyben a nyári orosz hadművelet.
Jelentős kockázatot jelent, hogy az iráni olajexport hosszú időre leállhat, azonban a gazdasági szempontokat figyelembe véve ez kedvező helyzetet teremt Oroszország számára a fokozódó közel-keleti feszültségek közepette. A kőolaj ára viszonylag hamar emelkedésnek indult, ami lehetőséget ad az orosz költségvetés számára – amelynek 30%-a az olajbevételekből származik – hogy továbbra is finanszírozza ukrajnai hadműveleteit. Energiapiaci szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az olajexportáló országok gyorsan képesek növelni a kitermelést. Ennek következtében, valamint a konfliktus várható, viszonylag közeli végére tekintettel, a piacok megnyugtatóbbá válhatnak, és néhány héten belül az olajárak visszatérhetnek a megszokott szintre.