Újra kezdetét veszik a Norvég Alap támogatásai Magyarországon? E kérdéskörben folytathat tárgyalásokat a kormány | szmo.hu
Magyarország részvételével megállapodás született az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak újraindításáról - értesült a Szabad Európa. Az alap működése 2021 óta szünetel Magyarországon, de a lap információi szerint még idén elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a támogatások újraindításáról.
A magyar uniós elnökség keretein belül Brüsszelben zajló tárgyalások során Norvégia, Liechtenstein és Izland képviselői találkoztak az Európai Bizottság tagjaival. A magyar delegáció élén Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára állt, míg a norvég oldalt Espen Barth Eide külügyminiszter képviselte. A megbeszélések során a felek sikeresen megállapodtak abban, hogy a Norvég Alap újra életre kelhet, így Magyarország ismét részesülhet a támogatásából.
Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaiként működnek, azonban nem állnak az Európai Unió keretein belül. E három ország, hogy ellensúlyozza az EGT-tagságból eredő hátrányokat, különféle pénzügyi alapokat hozott létre, amelyek célja a 2004 után csatlakozott uniós tagállamok támogatása. E programok fókuszában az egyenlőtlenségek mérséklése és a gazdasági-társadalmi kohézió erősítése áll az Európai Unióban.
Magyarország 2014 óta nem tudta teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló támogatásokat, mivel a civil szervezeteknek szánt források elosztása körüli viták feszültségeket szültek a norvég és a magyar kormány között. Az Orbán-kormány abban az évben megpróbálta magához vonni a civil pénzek elosztásának irányítását, miközben "sorosista" vádakkal illette a támogatott szervezeteket. A politikai kampány részeként hatósági vizsgálatokat is lefolytattak, ám ezek végül nem tártak fel szabálytalanságokat.
A civil szervezetek finanszírozásáról folyó diskurzus olyan méreteket öltött, hogy Magyarország az egyetlen kedvezményezett ország, amely nem igényelte a 2014-2021-es időszak forrásait, összesen 77 milliárd forintot. A támogatások jelentős része – a civil alap körülbelül 4 milliárd forintos keretét leszámítva – Norvégia minisztériumain keresztül került volna kiosztásra.
A legfrissebb brüsszeli megállapodás lehetőséget teremt Magyarország számára, hogy újra leüljön tárgyalni Norvégiával és az egyéb tagállamokkal, akik szintén részesülnek az alapból. A Szabad Európa információi szerint a tárgyalások már elkezdődtek Lengyelországban, és várhatóan 2025 tavaszára zárulnak le. Lengyelország a 2014-2021 közötti időszakban körülbelül 740 millió eurót kapott, ami jól tükrözi az alap fontosságát a kedvezményezett országok számára.
A magyar civil pénzek korábbi elosztásáért a konzorcium, amely az Ökotárs Alapítvány irányítása alatt működött, volt a felelős. Azonban 2014-ben a kormány lépéseket tett az alapítvány ellen. Móra Veronika, az alapítvány vezetője, a Szabad Európa számára nem kívánt részletes információkat adni a Norvég Alap újbóli elindításáról, és arról sem született döntés, hogy pályáznak-e újra a civil források kezelésére.
