Kék bolygónk - A magyar szavanna csodái - kamilla és pipacs varázsával.
Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke közötti párbeszéd során elhangzott, hogy 2022 óta jelentős átalakulások tapasztalhatók az Alföld térségében. A vegetációs időszak körülbelül másfél hónappal korábban kezdődik, mint korábban. A tél egyre inkább enyhébbé válik, sokszor a mediterrán térség teleire emlékeztetve. Ezzel párhuzamosan jelentős, csapadék nélküli, hőhullámokkal tarkított hathónapos nyári időszak bontakozik ki, amely során az Alföld eddig szokatlan tájképet mutat.
A táj zöldje teljesen eltűnik, és a vidék egy szavannára emlékeztető képet ölt, mintha egy trópusi vagy szubtrópusi terület száraz évszaka köszöntött volna ránk - osztotta meg gondolatait Jakab Gusztáv, aki évtizedek óta gyalogosan fedezi fel a magyar puszta rejtett szépségeit.
A biológus a változások mögött álló okok között említette a 19. századi folyószabályozás hatásait, a szocialista mezőgazdaság módszereit, a klímaváltozás következményeit, valamint a nem megfelelő talajművelési gyakorlatokat.
Hozzáfűzte,
Jakab Gusztáv úgy véli, hogy a klímaváltozás következtében a gyep növényzetének összetétele is átalakul. A gyepek "felnyílása" azt jelenti, hogy a magasabb, évelő fűfajták fokozatosan eltűnnek, helyüket pedig egyre inkább az alacsonyabb, egyéves fűfélék veszik át. Ez a jelenség különösen problémás lehet a legeltetés szempontjából.
Áder János hangsúlyozta, hogy a víz kérdése kulcsfontosságú: lényeges, hogy van-e elegendő vízforrásunk, hogyan gazdálkodunk a meglévő vízkészletekkel, és képesek vagyunk-e megóvni a talaj vízmegtartó képességét. Kiemelte, hogy Jakab Gusztáv és csapata egy innovatív javaslatot készítettek, amely a jelenlegi helyzet javítását célozza.
Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.
A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet.
Jakab Gusztáv kiemelte, hogy sürgető feladat lenne több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózat megszüntetése, ami hatalmas kihívást jelent.
Áder János hangsúlyozta, hogy elindult egy új kezdeményezés, melynek keretében a gazdálkodók felajánlják földjeiket árasztás céljából. Már léteznek példák és tapasztalatok is ennek a programnak a keretében.
A korábbi köztársasági elnök kifejtette, hogy a szakértők tudása és tapasztalata elengedhetetlen lesz, és bízik benne, hogy azok, akik döntéseket hoznak és a finanszírozást előteremtik, értékesíteni fogják ezt a tudást, valamint figyelembe veszik a javaslatokat.
