Kapisztrán János, a 15. századi katolikus pap és ferences rendi szerzetes, nem csupán vallási vezető volt, hanem a keresztény Európa védelmezője is. 1386-ban született a mai Olaszország területén, és életét a hit szolgálatának szentelte. Híres prédikátor
Valószínűleg nincs még egy olyan figura a magyar történelem színpadán, akinek valódi megítélését annyira megnehezítené a halála óta folyamatosan fennálló hősi mítosz, mint Hunyadi Jánosé - állítja a szakértő.
Kapisztrán János, az olasz származású ferences szerzetes, a 15. század egyik kiemelkedő alakja volt, aki nem csupán prédikátorként, hanem inkvizítorként is tevékenykedett. Bár sokan tisztelik őt a keresztény hit védelmezőjeként és a törökök elleni harc szószólójaként, munkásságának árnyoldalai is figyelmet érdemelnek. Pozitív értelemben Kapisztrán János a keresztény közösségek összefogásának szimbólumává vált, hiszen számos prédikációjával és missziójával lelkesítette a híveket a törökök ellen vívott harcokban. A híres nándorfehérvári csata előtti időszakban ő volt az, aki nagyban hozzájárult a keresztény seregek összegyűjtéséhez, és lelkesítette a harcosokat a védelmi küzdelemre. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg tetteinek sötétebb vonatkozásairól sem. Kapisztrán, mint inkvizítor, számos esetben keményen fellépett a vallási eltérésekkel szemben, ami sok esetben erőszakhoz és üldözéshez vezetett. Az ő nevéhez fűződik a vallási intolerancia egyes formáinak erősödése, amely a korabeli társadalomban mély sebeket ejtett. Az általa vezetett inkvizíciós tevékenységek során sok embert vádoltak meg eretnekséggel, és az igazságszolgáltatás gyakran kegyetlen következményekkel járt. Összességében Kapisztrán János életműve komplex és ellentmondásos. Míg hősies tettei és a keresztény hit védelméért folytatott harca sokak számára példaként szolgál, addig a vallási intolerancia és az erőszakos fellépések emléke árnyékot vet a munkásságára. Az ő öröksége tehát nemcsak a dicsőség, hanem a figyelmeztetés is: a hit nevében elkövetett erőszak sosem válhat igazolttá.
Kapisztrán 1386-ban született gazdag kereskedőcsaládban. Jogi egyetemi tanulmányok után közéleti pályára lépett, világi kormányzó is volt, még eljegyzést is kötött, ám 1415-16-ban gyökeresen megváltozott az élete. Egy éjszakai látomást követően elbúcsúzott a világi élettől és a ferences rend szigorúbb ágának tagja lett.
Élete innentől kezdve a rendszeres utazások és a folyamatos prédikálás vette át a főszerepet. Kortársai szerint kiemelkedő szónok volt, aki nemcsak a szavai erejével, hanem mély meggyőződéseivel is hatott hallgatóságára.
Hírnevének fokozatos növekedésével 1430-tól egyházi bírói szerepkörét kiegészítve teljes körű inkvizítori feladatokat is ellátott. Nemcsak az eretnekek, hanem a zsidók ellen is határozottan fellépett. Bár hivatalosan nem kaptam pápai követté vagy legátussá kinevezést, informális szerepkörében mégis diplomáciai feladatokat is teljesített utazásai során, így egyházi megbízatásai jelentős politikai súllyal bírtak.
Életének, tevékenységének könyvtárnyi irodalma létezik, az anyaszentegyház 1690-ben a szentek sorába iktatta, így végezetül nem lehet nem szólni arról, hogy
Kapisztrán, Hunyadihoz vagy éppen Mátyás királyhoz hasonlóan, a török hódoltság időszakában és azon túl is a védekezés egyik legnagyobb hősévé és példaképévé emelkedett. Papként tevékenysége és elkötelezettsége révén nemcsak a harcban, hanem a szellemi és lelki vezetéssel is hozzájárult a nép védelméhez, amit az egyházi írók is elismertek és megörökítettek.
Kapisztrán Szent János egy rendkívül sokszínű és inspiráló személyiség volt, akinek élete és munkássága a középkori Európa vallási és politikai színterén jelentős hatással bírt. Először is, rendkívül elkötelezett és szenvedélyes prédikátor volt, aki mély hittel és eltökéltséggel hirdette a kereszténységet. Számos missionárius utazásra indult, amelyek során nemcsak a hit terjesztésére törekedett, hanem a közösségek szociális helyzetének javítására is. Kapisztrán karakterét az önfeláldozás és a bátorság jellemezte. A törökök elleni harcokban való részvétele során vezető szerepet játszott, és sokak számára példaképpé vált. Az őszinte hite és a mások iránti empátiája révén képes volt inspirálni és összefogni az embereket közös célok érdekében. A személyiségét tovább árnyalja az a tény, hogy rendkívül karizmatikus volt. Szónoklatai és vezetői képességei révén sokakat meg tudott győzni a céljairól, és képes volt a legnehezebb körülmények között is reményt adni. Mindezek mellett, Kapisztrán nem mentes a vitáktól sem; nézetei és módszerei sok esetben megosztották a kortársakat, ami azt mutatja, hogy rendkívül dinamikus és komplex személyiség volt. Összességében Kapisztrán Szent János egy olyan figura, aki az elhivatottság és a bátorság szimbóluma lett, és akinek öröksége ma is inspirálja azokat, akik a hit és a közösség szolgálatában állnak.
Elhivatottsága és rendíthetetlen kitartása révén kiemelkedett kortársai közül. Ezt bizonyítja, hogy az 1450-es évek elején Róma a husziták ellen folytatott térítő munkálatok céljából német és cseh területekre küldte őt, mivel már ekkor közismert volt a sikeressége. Működésének központja ezután főként Bécsben alakult ki.
Fontos megemlíteni, hogy a 15. század közepén, a fokozódó török fenyegetés árnyékában, egyre több olyan prédikátor bukkant fel Európa-szerte, akik apokaliptikus víziókat festettek a hallgatóság elé, és ezzel jelentős hatást gyakoroltak a tömegekre. E jelenség különösen Bizánc, más néven Konstantinápoly 1453-as ostroma után erősödött meg, amely sokkolta az egész keresztény világot és felerősítette a félelmeket.
Kapisztrán levelezése világosan tükrözi, hogy 1453 előtt főként az eretnekek ellen irányította erőfeszítéseit, ezt követően pedig a "pogány fenyegetés" vált a figyelme középpontjává. Ami napjainkban fanatikusnak és túlzónak tűnhet, az valójában a korabeli társadalomban sokkal elterjedtebb jelenség volt, mint ahogyan azt a 21. századi ember képzelni tudná. Fontos hangsúlyoznunk, hogy
