A vészharangok zúgása már messziről hallatszik, hiszen egy sor komoly kihívás sújtja a társasházakat.

A budapesti társasházak jelentős része mára elavult, és energetikai szempontból korszerűtlenné vált, ami sürgetővé teszi a felújítások megkezdését. Az eddigi panelprogramok sajnos nem fedték le a teljes ingatlanállományt, így sok épület még mindig gyenge energetikai minősítéssel bír, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli meg, hanem a piaci értéküket is csökkenti. Szakértők véleménye szerint a zöld lakáspiaci programok, valamint a tudatos pénzügyi tervezés kulcsszerepet játszhatnak a lakásállomány modernizálásában és fenntarthatóbbá tételében.

Nemcsak a fűtésszámlát, hanem a lakás árát és a hitelképességet is befolyásolja, mennyire energiahatékony egy otthon. Az MBH elemzése szerint a felújítás nemcsak pénzügyi kérdés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. Egyre több lakásnál jelennek meg a zöld, megújuló energiás megoldások.

Különösen nagy szükség lenne korszerűsítésre a budapesti társasházakban. Ezek között sok a panellakás, amelyek jó alapot adhatnak zöld lakásprogramokhoz. Az MBH szerint nemcsak az államnak, a bankoknak is fontos szerepük van abban, hogy ösztönözzék a lakástulajdonosokat a felújításra.

A budapesti lakások több mint 80 százaléka társasházban található. Ez majdnem 800 ezer lakást jelent. Sok épület régi, kis alapterületű, hagyományos szerkezetű. A nagyobb, tíz lakásnál is több otthont tartalmazó házak között viszont sok a panel és a modern téglaépítésű ház is. Ez a sokféleség komoly kihívást jelent, ha korszerűsítésről van szó.

Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy számos program járult hozzá a felújítási munkálatokhoz az évek során. 2007-ig körülbelül 190 ezer panelépület újult meg, és azóta is több tízezer ingatlan esett át valamilyen korszerűsítésen. Ugyanakkor sok esetben a felújítás nem volt maradéktalan; előfordult, hogy csupán egyetlen oldalon végeztek szigetelést, vagy csupán az ablakok cseréjére került sor. A jelenlegi elvárások viszont szigorúbbak, és a modernizáció során korszerűbb anyagok és módszerek alkalmazása vált szükségessé.

A budapesti ingatlanok jelentős része 1945 és 1989 között készült el, és ezeknek az energetikai besorolása gyakran nem túl kedvező, jellemzően D és G között mozog. Az idősebb épületek általában gyengébb energetikai állapotban vannak, ami nem meglepő. A 2016 és 2022 között kibocsátott energetikai tanúsítványok alapján kiderült, hogy az 1945 előtt épült lakások 43%-a, míg az 1950-60 között készült ingatlanok 40%-a GG vagy annál alacsonyabb kategóriába tartozik. Az 1960-as évek végétől azonban már érzékelhető javulás figyelhető meg a helyzetben.

A lakásállományon belül igen magas a panellakások aránya: a 2022-es népszámlálás adatai szerint az összes budapesti lakott lakás mintegy 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 2020-as adatok szerint a panel lakóépületek között a hőszigeteltek aránya 44 százalékos volt, a részlegesen hőszigetelteké 4 százalékos, a nagy társasházaknál ez az arány 26 százalékot, illetve 7 százalékot, míg a kis társasházaknál 16 százalékot és 6 százalékot tett ki.

Egy korszerű, kedvező energetikai besorolású lakás jelentős előnyöket kínál. Az MBH Index szakértői alapos elemzésük során figyelembe vették a lakások sajátosságait, elhelyezkedésüket, valamint az egyes energetikai kategóriák értékre gyakorolt hatását. A panellakások piacán a BB besorolású ingatlanok esetén akár 39%-os árprémiumot is tapasztalhatunk, míg a CC és FF kategóriák közötti különbség 20-30%-ra tehető. Még a GG kategória is kedvező, hiszen 15%-os áremelkedést mutat a bázisként szolgáló JJ kategóriához viszonyítva*.

Nagy Gyula véleménye szerint eddig elsősorban a családi házak tulajdonosai részesültek támogatásban, míg a társasházi lakások jelentős hányada még mindig vár arra, hogy felújításra kerüljön. Fontos megjegyezni, hogy egy lakás energiahatékonysága nem csupán a rezsiköltségeket befolyásolja, hanem annak piaci értékét és a hitelképességét is jelentősen érinti.

Jakabfalvy Dóra, a Fundamenta-Lakáskassza ügyvezetője szerint a társasházak korszerűsítése összetett feladat. Fontos, hogy olyan pénzügyi megoldásokban gondolkodjanak, amelyek alkalmasak alap képzésére, felújításra és az ingatlan értékének növelésére is. A lakástakarék kiszámítható, biztonságos lehetőséget ad a tervezéshez.

Egy új tanulmány rávilágított, hogy a vásárlók 87%-a már a lakás energiafogyasztását is beemeli a döntéshozatali folyamatába. Az érdeklődés egyre inkább azon ingatlanok irányába fordul, amelyek nem csupán gazdaságosabb fenntartást ígérnek, hanem hosszú távon is kifizetődő befektetésnek számítanak.