Fenntartható kertészeti megoldások segíthetnek megóvni a városi klímát, és Kecskeméten már elkezdődött a pozitív átalakulás.

Az emberek maguk is jelentős lépéseket tehetnek a klímavédelem érdekében. Például érdemes hangsúlyt fektetni a fák ültetésére, a talajtakaró növények népszerűsítésére, valamint a lágyszárú növények megőrzésére az angolgyep helyett. Ezek a kis, ámde jelentős tettek hozzájárulhatnak a környezetünk védelméhez és fenntarthatóságához.

A klímavédelmi célú védőfásítás Kecskemét városában már sikeresen zajlik, és több helyszínen is megvalósult faültetés. Ezen felül jelenleg is folyamatban van egy zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási terv kidolgozása. A részletekbe Győri András, Kecskemét főkertésze, valamint Szabó Lajos, az erdészeti szakterület irányítója nyújtottak betekintést a Rádió 1 Gong Téma című műsorának keretein belül.

Zöld infrastruktúra: Az élhető városok jövője A zöld infrastruktúra olyan megoldásokat foglal magában, amelyek célja a városi környezet fenntarthatóságának növelése és az életminőség javítása. Fák, parkok, zöld tetők és fenntartható vízgazdálkodási rendszerek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a városok ne csak esztétikusabbak, hanem egészségesebbek és élhetőbbek is legyenek. A természet integrálása a városi életbe nem csupán a lakók jólétét szolgálja, hanem segít a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is. A zöld infrastruktúra tehát nem csupán egy trend, hanem egy szükségszerű lépés a jövő városainak megteremtésében.

Győri András, a város főkertésze kifejtette, hogy a zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási terve átfogóan érinti a város zöldfelületeit. A tervezőcsapat alaposan felmérte a város természeti adottságait, figyelembe véve a klímaváltozás hatásait, hogy meghatározza a zöldterületek jövőbeli fejlesztési és fenntartási irányvonalait. A javasolt tervet hamarosan a bizottság, majd a közgyűlés is megvitatja. Érdemes megjegyezni, hogy a klímavédelmi védőfásítási program szerves részét képezi ennek a komplex tervnek.

A védőfásítás kiválóan teljesít.

Szabó Lajos erdőmérnök rámutatott, hogy a védővásítási koncepció már két éve formálódik. Ennek a kezdeményezésnek a középpontjában az áll, hogy Kecskemét lakóinak életminőségét javítsák. Céljuk, hogy olyan fás területeket, minierdőket alakítsanak ki a lakóövezetek közelében, amelyek képesek ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Ezek a zöld felületek nemcsak a hőszigethatás mérséklésében játszanak fontos szerepet, hanem a levegő páratartalmát is növelik, ezáltal enyhítve a forró napok okozta kellemetlenségeket és csökkentve a környezet hőmérsékletét.

Faültetések és mini erdők létrehozása a városrészekben: egy zöldebb jövőért! A városi környezet gazdagítása fákkal és növényzettel nemcsak a levegő minőségét javítja, hanem élhetőbbé is teszi a városi tereket. Ezek a mini erdők nem csupán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak, hanem otthont adnak számos állatfajnak is, és segítenek a városi hősziget-hatás csökkentésében. A közösségi faültetések során a lakosok összefogva tehetik zöldebbé a környezetüket, miközben erősítik a közösségi összetartozást. Az ilyen kezdeményezések hosszú távon fenntarthatóbbá és élhetőbbé varázsolják a városokat.

Az elmúlt télen 10 kisebb területen, körülbelül 14 ezer négyzetméteren történt meg a kis projektindító fásítás. Sokféle fafajt alkalmaztak, elsősorban szárazságtűrő őshonos fafajokat ültettek el. Így olyan önszabályozásra képes biodiverz felületeket, életközösségeket hoztak létre, amelyek utána viszonylag kis fenntartási költséggel töltik be a szerepüket.

Szinte minden városrészben törekedtek egy-egy példaértékű kis minierdő kialakítására. A fásításoknak nemcsak az a célja, hogy klímakiegyenlítő hatású területeket alakítsanak ki, hanem egyfajta kis környezeti nevelő vagy fenntarthatóságra nevelő célzatú hatása is van. A fákat közel ültették egymáshoz, így árnyékot adnak egymásnak. A lágyszárúakat is hagyták megnőni közöttük, mert egy vastagabb lágyszárú takaróval rendelkező felületnek sokkal nagyobb hőszigetelő hatása van.