Kreml: Európa a konfliktus további eszkalációjára készül | Demokrata
Peszkov szerint az ukrajnai rendezés témájában a munka főleg az orosz-amerikai kapcsolatok keretében zajlik. Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak.
A Kreml szóvivője kifejtette, hogy "Az Egyesült Államok továbbra is a meglévő keretek között dolgozik együtt az európai országokkal és Ukrajnával. Ezt követően természetesen joggal várnánk el, hogy az európaiak és az ukránok is tanúsítsák, hogy a békés megoldás irányába törekednek. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy Európa inkább a háború folytatására összpontosít."
Peszkov kifejezte véleményét, miszerint az ukrán és amerikai delegációk a "hajlandóak koalíciójával" tervezett párizsi összejövetel során meg fogják beszélni az ukrajnai konfliktus rendezésének potenciális lehetőségeit.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján heves kritikát fogalmazott meg egy javasolt "többnemzetiségű békefenntartó kontingens" Ukrajnába történő küldésével kapcsolatban, amit "esztelenségnek" titulált. Kiemelte, hogy bár Franciaország és Nagy-Britannia próbálkozik, nem sikerült egységes támogatást elérniük az elképzeléshez; a "koalíció" tagjainak többsége pedig kételkedik abban, hogy katonai beavatkozásra lenne lehetőség, főként az Egyesült Államok támogatása nélkül.
"Washington a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy továbbra is elkerüli az ilyen jellegű kalandba való belekeveredést" - fogalmazott.
Zaharova megfogalmazása szerint Európa az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítmányokról folytatott egyeztetések során észleli Washington "növekvő távolságtartását", miközben az Egyesült Királyság és Németország folyamatosan hangsúlyozza aktív részvételét a folyamatban.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök "kizárólagos" felelősséggel bír az ukrán katonai vezetés értekezletének Szumiban történt orosz rakétatámadásáért.
Zaharova megjegyezte, hogy a tények nyomásának következtében Zelenszkijnek el kellett mozdítania a szumi katonai közigazgatás vezetőjét, Volodimir Artyuhot. E lépésével valójában megerősítette az ellene felhozott vádakat.
Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása "nem gyenge idegzetűeknek való".
A külügyi szóvivő a március 18-án bejelentett harmincnapos moratóriumra reflektálva felhívta a figyelmet az energetikai létesítmények ellen irányuló támadásokra. Kiemelte, hogy Kijev nem tartja be a megállapított tilalmat, és rendszeresen hajt végre dróncsapásokat ezekre az objektumokra. Azóta, hogy a moratóriumot kihirdették, állítása szerint már több mint nyolcvan ilyen támadásra került sor.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett, hogy Oroszország a Balti-tengeren reagálni fog az orosz hajókkal szembeni törvénytelen akciókra. E reakció mértéke az Észtországból, mint NATO-tagállamból kiinduló kockázatok és fenyegetések arányában kerül meghatározásra. Zaharova hangsúlyozta, hogy Oroszország határozottan elítéli a "kalózkodás" minden formáját, és kijelentette, hogy az észt haditengerészetnek adott felhatalmazás, amely erőszak alkalmazására buzdít külföldi hajókkal szemben, túllép a nemzetközi jog keretein.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a moldovai hatóságok "intenzív erőfeszítéseket tesznek Gagauzia autonómiájának felszámolására", miközben Evghenia Gutul, a régió vezetője, "nyilvánvalóan alaptalan vádak alapján" került rács mögé. Oroszország "határozottan elítéli Moldova totalitárius módszereit Gagauziával szemben", és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy reagáljon a kialakult helyzetre.
