Lehangoló hírek érkezhetnek Ursula von der Leyen és csapata részéről.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma nyilvánosságra hozza a szeptemberi inflációs adatokat. A legújabb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint nem tapasztaltunk jelentős előrelépést; a 27 uniós tagország rangsorában továbbra is a huszonharmadik helyen állunk, mint ahogyan azt egy hónappal ezelőtt is láthattuk. Ez azt jelenti, hogy mindössze négy EU-s országban magasabb a fogyasztói árindex, mint hazánkban.

Péntek délelőtt az Európai Bizottság luxembourgi székhelyű statisztikai hivatal, az Eurostat, közzéteszi a szeptemberi harmonizált fogyasztói árindexeket. Ez a mutató egy egységes módszertan alapján készül, amely lehetővé teszi az EU-tagállamok inflációs rátáinak mérését és összehasonlítását. Az index azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában havi vagy éves szinten) hogyan változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. A "harmonizált" elnevezés arra utal, hogy az EU-tagállamok statisztikai hivatalai azonos, szabványosított módszertant alkalmaznak, így az adatok egymással és az egész EU-ra, valamint az eurózónára vonatkozóan is összevethetők.

A szeptemberi magyar munkanélküliségi rátát a Központi Statisztikai Hivatal október 8-án publikálta. Az eredmény változatlan maradt: 4,2 százalék, ami megegyezik az augusztusi adattal.

A Privátbankár Európai Inflációs Körkép előzetes felmérése szerint ezzel a 27-es rangsorban egy tapodtat sem mozdultunk el az egy hónappal korábbihoz képest. Maradtunk a huszonharmadikak, ami azt jelenti, hogy továbbra is mindössze négy uniós tagállamban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk: Szlovákiában, Horvátországban, Észtországban és Romániában.

Annak ellenére, hogy míg kis hazánkban stagnált a harmonizált fogyasztóiár-index - ugyanezt rajtunk kívül csak három állam, Ciprus, Finnország és Horvátország mondhatja el -, addig a tagországok több mint felében, azaz nem kevesebb mint 15-ben romlott a helyzet szeptemberben augusztushoz képest. A legjobban az ebben az összevetésben ezt megelőzően is utolsó Romániában, ahol e mutató 1,4 százalékponttal lett magasabb az egy hónappal korábbinál, hajszál híján 10 százalék, míg Írországban 0,8, Bulgáriában és Hollandiában pedig 0,6-0,6 százalékponttal.

Az előző megállapítások alapján világosan látható, hogy csupán nyolc uniós tagállam tapasztalta a fogyasztói árindex csökkenését augusztusról szeptemberre. A legnagyobb visszaesést Görögország mutatta, ahol az index 1,3 százalékponttal esett, míg Észtországban 1,0, Portugáliában pedig 0,6 százalékpontos csökkenést regisztráltak.

Érdekes, hogy a görögök a 1,8 százalékra csökkentett mutatójukkal sem tudtak a dobogóra állni, hiszen két másik ország, Franciaország és Ciprus, még kedvezőbb adatokat tudott felmutatni: Franciaország 1,1 százalékon, míg Ciprus a szeptemberi „győztes” 0 százalékon zárta a hónapot. Ezzel szemben az észt statisztikák, bár figyelemre méltó javulást mutattak, még mindig nem elegendők ahhoz, hogy feljebb lépjenek az abszolút rangsor legalsó helyéről.

Amennyiben egy pillantást vetünk az Európai Unión túli országokra, és összehasonlítjuk az éves átlagos inflációs rátákat, érdekes kép bontakozik ki előttünk. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján 41 európai ország közül a harmonizált fogyasztói árindex tekintetében 4,3 százalékos értékünkkel a harmincadik helyen állunk. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinens tizenegy országában tapasztaltak magasabb inflációt szeptember hónapban, mint nálunk. Fontos megjegyezni, hogy a helyezésünk még változhat, mivel három ország adatai még nem érkeztek meg. Málta, amely augusztusi inflációja alapján 2,7 százalékon áll, valószínűleg meg fog előzni minket, de az Egyesült Királyság (3,8 százalék) és Bosznia-Hercegovina (4,1 százalék) megelőzése reális cél lehet.

Kontinentális szinten aggasztó jelek mutatkoznak, mivel a legfrissebb adatok szerint felerősödött az inflációs nyomás. A Privátbankár által közzétett Európai Inflációs Körkép augusztusi felmérése alapján a korábbi 39 vizsgált ország közül csupán 15-nek emelkedett az éves fogyasztói árindexe az előző hónaphoz képest, míg most már 41-ből 19 országban tapasztalható hasonló tendencia. Az infláció legdinamikusabb növekedését Írország mutatta, ahol 0,7 százalékponttal emelkedett az index, míg Hollandiában 0,5, a Feröer-szigeteken pedig 0,4 százalékpontos növekedést regisztráltak.

Az előző hónaphoz képest augusztus és szeptember között nyolc országban változatlan maradt az éves fogyasztói árindex. Ezen országok közé tartozik Magyarország mellett Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvániá, Olaszország, valamint a gazdasági és monetáris unió keretein belül működő Liechtenstein és Svájc is.

Az inflációt fékező országok köre is szűkülni látszik. Míg augusztusban 39 országból 17 tudta mérsékelni a pénzromlást, szeptemberre ez a szám 41-ből már csak 14-re csökkent. A legnagyobb javulást Szerbia érte el, ahol 1,8 százalékponttal csökkent az infláció, míg Ukrajna és Görögország esetében ez a szám 1,3, illetve 1 százalékpont volt. Érdemes megemlíteni, hogy a román inflációs ráta is enyhe csökkenést mutatott, mindössze 0,02 százalékponttal, ami jól szemlélteti a harmonizált fogyasztói árindex és az általános inflációs ráta közötti eltérést.

Ha viszont megnézzük az árstabilitásért felelős jegybankok elmúlt egy havi lépéseit, akkor akár meg is nyugodhatunk. Hiszen egyikük sem vetette be a fő antiinflációs eszközt, a kamatemelést. Sőt, öten még lazítottak is: az euró 2026. január 1-jei bevezetése felé a monetáris kondícióival is araszolgató Bulgária központi bankja 0,01, míg Lengyelországé, Moldováé, Norvégiáé és Svédországé 0,25-0,25 százalékponttal csökkentette az alapkamatát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már több mint egy éve változatlanul tartja a 6,5 százalékos irányadó kamatlábát. Ez a szint most is a hatodik legmagasabb az európai rangsorban, és a román kamatlábbal osztozik ezen a helyezésen, hasonlóan a múlt hónaphoz.

Miután pedig se a jegybanki alapkamatunk, se az éves inflációnk nem változott, értelemszerűen a kormány és az MNB által is elsősorban figyelt és kommunikált úgynevezett visszatekintő reálkamatunk is bebetonozódott. Ám így is egy hellyel hátrébb sorolódtunk ebben az összevetésben, az egy hónappal korábban még négy hellyel mögöttünk lévő Szerbia a jelentős inflációcsökkentése következtében elénk került.

Más kérdés, hogy - mint arra valamennyi Privátbankár Európai Inflációs Körképünk során szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet - a megtakarítók számára az előretekintő reálkamat lehet a lényegesebb. Vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, vagy befektetett pénzünk utáni kamat, hozam hogyan viszonyul az azok felvételéig bekövetkezett inflációhoz.