Felfedve: Soros és Brüsszel jelentős összegekkel támogatta a Tisza Pártot népszerűsítő Republikont.
Elképesztő pénzügyi ügylet bontakozik ki a Republikon Alapítvány körül! A Tisza Párt szokatlanul magas támogatottságát hirdető elemzőközpont 2024 folyamán közel 80 millió forintot kapott Soros György alapítványától és Brüsszelből, ám ennek ellenére alig tudott profitot termelni. Ki állhat a háttérben, és miért manipulálják a közvéleményt? Fedezd fel a megdöbbentő részleteket!
Úgy tűnik, a külföldi finanszírozóik elégedettek a manipulációs kerekasztal működésével, vagyis azokkal a baloldali kötődésű közvélemény-kutatókkal, amelyek tavaly ősz óta futószalagon gyártották a Tisza Párt előnyét mutató torzító méréseket. Az elemzőközpontok ugyanis jelentős külföldi támogatásokhoz jutottak az elmúlt évben, sőt némelyiknél javarészt idegen eredetű pénzek tették ki a 2024-es bevételek oroszlánrészét. Ez igaz például a Republikon Intézet mögött álló alapítványra: a Horn Gábor vezette Republikon Tudományos, Oktatási és Kutatási Alapítvány valamivel 100 millió forint feletti bevételének több mint négyötöd részét az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől kapott támogatás tette ki. A tavaly ilyen forrásokból befolyt 86 millió forint közel öt százalékkal volt több a 2023-ban külföldről kapott összegeknél.
A politikai nyomásgyakorlás olyan stratégiai eszköz, amelyet a különböző hatalmi pozícióban lévő szereplők alkalmaznak, hogy befolyásolják döntéshozatali folyamatokat vagy elérjék céljaikat. Ez a módszer gyakran magában foglalja a közvélemény formálását, a médián keresztüli kommunikációt, valamint a diplomáciai kapcsolatok kihasználását. A politikai nyomásgyakorlás célja lehet a jogalkotási folyamatok irányítása, a társadalmi változások elősegítése, vagy akár a rivális politikai csoportok gyengítése. Az ilyen jellegű taktikák hatékonysága nagyban függ a közönség reakcióitól és a politikai környezettől, valamint attól is, hogy mennyire képes a célzott üzenet eljutni az érintettekhez.
Az elemzőcég pénzügyi beszámolójában említett támogatási programok igazán figyelemre méltóak. Az élen egy Európai Bizottság által finanszírozott kezdeményezés áll: a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) projekt, amely révén tavaly a Republikon 150 ezer eurót, körülbelül 60 millió forintot nyert el. Érdekes megjegyezni, hogy a CERV-ről a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy célja a politikai nyomásgyakorlás támogatása, és lényegében a Soros-szervezetek brüsszeli lábaként funkcionál.
Köszönet Sorosnak
Mindezen kívül is bőven került külföldi pénz Horn Gáborékhoz. A német szabad demokrata párt (FDP) alapítványától, a Friedrich-Naumann-Stiftung für die Freiheittól 6,4 millió forint folyt be a Republikonhoz 2024-ben. Utóbbi alapítvány a Republikon Intézet 2017-es, Soros György és Magyarország című konferenciájának szervezésében is közreműködött. Soros Nyílt Társadalom Alapítványoktól szintén befolyt 80 ezer dollár a Republikonhoz, még 2023-ban, amiből 18,7 millió forint jutott 2024-re. Emlékezetes, ahogy Horn a HVG hasábjain hálálkodott a tőzsdespekulánsnak Köszönet Soros Györgynek című írásában.
Érdekes megfigyelni, hogy a Republikon személyi jellegű kiadásai tavaly jelentős növekedésen mentek keresztül: a 2023-as költségekhez képest 82 százalékos emelést követően 41,9 millió forintot fordítottak erre a célra. Ezzel szemben az alapítvány csupán 570 ezer forintnyi eredményt ért el, míg 2023-ban már alig nevezhető összeget, mindössze 9000 forintot könyvelhettek el.
Önmagam felfedése: egy őszinte vallomás
A Tisza Párt népszerűségének rendszeres túlmérése mellett több más kérdéses módszertanú kutatás sem fest túl jól az elemzőközpont pedigréjén. A tavalyi EP-választások várható eredményéről például ők készítették a messze legpontatlanabb előrejelzést. Ugyancsak a manipuláció gyanúja lengi körbe azt a mérésüket, amelyben azt hozták ki, hogy a magyarok relatív többsége támogatná Ukrajna EU-tagságát.
Az elemző, aki kétkedik saját vállalata valóságában.
A Republikon-kutatások eredményei, amelyek számos más jelentős elemzőközpont méréseivel és a józan ésszel is ellentétesek, még Horn Gábor számára is hiteltelenné váltak. Az egykori SZDSZ-es államtitkár egy alkalommal nyíltan kijelentette, hogy ő maga sem bízik a saját intézménye által közzétett adatokban. Miközben a kutatásuk hét százalékpontos Tisza-előnyt mutatott, ő inkább egy döntetlen körüli eredményt jósolt.
