A sötét, dohos pincében, ahol a levegő vastag, mint a titkok, egyedül találta magát a gyönyörű színésznő, akit a halál váratlanul ölelt át.
A legutolsó három hölgy számára a házasság megtalálása igencsak kihívást jelent. Íme a sorrend: belőlük fognak születni a legkiválóbb feleségek!
Krúdy Gyula regényt írt róla, X. Pius pápa érte küldetett, mikor megtudta, hogy Olaszországban nyaral - mert élőben is látni akarta. Mégis elfeledve, egy dohos pincében halt meg 1945-ben Budapest bombázásakor.
Ő Pálmay Ilka, a primadonna, a törékeny, filigrán színésznő, akinek neve a tengerentúli lapokban éppúgy felbukkant, mint a brit sajtó hasábjain. Mára azonban a feledés homályába merült. Petráss Ilona néven látta meg a napvilágot 1859-ben, egy nemesi család sarjaként. Édesanyja korán, mindössze 26 évesen távozott az élők sorából, így a kétéves Ilka testvérével együtt félárván nőtt fel. Édesapja szabad szellemű nevelése azonban nem nyerte el a rokonság tetszését, akik már a kezdetektől elzárkóztak attól, hogy Ilka színészi pályát válasszon.
Pálmay Ilka, az apró színésznő mindenkit elvarázsolt.
Petráss Gusztáv, a fiatal színésznő apja, már a kezdetektől fogva támogatta lányát a színházi pályán, sőt, a művésznevét is ő találta ki: „Legyél, fiam, mondjuk, Pálmay Ilka!” Ezzel az új névvel Kassán lépett a színpadra, ahol hamarosan beleszeretett Szigligeti Edének, a pesti színjátszás egyik kiemelkedő alakjának fiába. Mindössze 18 éves volt, amikor feleségül ment Szigligeti Józsefhez. A házasság azonban nem volt felhőtlen, hiszen a férj nem tudta elviselni, hogy felesége milyen hatalmas sikereket ér el. Minden alkalommal, amikor megjelent a színpadon, hatalmas tapsvihar köszöntötte, és az előadások után éjjeli szerenádok, titokzatos üzenetek, virágcsokrok és messziről érkezett udvarlók lepték el. Pálmay Ilka olyan energiát és frissességet sugárzott, hogy nem tudott megelégedni a kassai színjátszás kereteivel. Hamarosan Pestre került a Népszínházba, de férje már nem követte őt - olvasható az Újságmúzeumban.
Igazából Krúdy Gyula könyvéből (Primadonna. Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot) sem derül ki, mit tudott a színpadon, de hogy elvarázsolta a közönséget, az teljesen biztos. Egy Bécsből érkező vállalkozó például azt remélte, hogy Pálmay Ilka utaztatásával jó reklámot csinálhat a léghajójának. Az esemény hírére Pestre érkezett a bécsi Jockey Clubból Kinsky Jenő, birodalmi gróf is, aki egyből beleszeretett a színésznőbe. Titokban megházasodtak és az osztrák fővárosba költöztek. Ott is Ilka lába előtt hevert az egész város. Bármit megtehetett, még azt is, hogy amikor Ferenc József nyári rezidenciájában lépett fel, magyarul énekelt. Másnak nem nézték volna el, de a kis primadonnának igen. Mindenki őt akarta hallani, X. Pius pápa is meghívta a Vatikánba magánaudienciára!
A XIX. század második felében egy olyan ikonikus szerzőpáros bűvölte el a színház világát, mint William Schwenck Gilbert, a szövegíró, és Arthur Sullivan, a zeneszerző. Amikor valamelyik művüket bemutatták a Savoy Theaterben, London ünnepi díszbe öltözött, és a város elitje izgalommal várta a premier estéjét. A jegyekért hónapokig tartó harc indult, hiszen a közönség szinte megőrült a várakozástól. Érdekesség, hogy a páros utolsó művét kifejezetten az inspirálta, hogy a Drury Lane színház színpadán Pálmay Ilka varázslatos előadásával sokaságot vonzott a nézőtéren. A fiatal tehetség bája és tehetsége magával ragadta a közönséget, és Gilbert és Sullivan úgy érezte, hogy érdemes megörökíteni ezt a különleges élményt a színpadon. Az alkotásuk nemcsak a színházi életet, hanem a kultúra e korszakának vibráló szellemét is tükrözte.
Százhuszonhárom előadás: ennyi produkciót adott elő egyhuzamban az 1896-os premier után. Pálmay Ilka pályafutása rendkívüli fordulatokat hozott: később New Yorkba is eljutott, ahol angolul, németül és magyarul varázsolta el a közönséget. Egy különleges alkalommal még Mark Twain is őt kérte fel egy jótékonysági eseményre. Hazatérve a hazai színházi életben a Népszínház, a Vígszínház, a Magyar Színház, a Király Színház, a Városi Színház, a Belvárosi Színház és végül a Nemzeti Színház társulatában is fellépett. 1928-ban, 69 éves korában úgy döntött, visszavonul a színpadtól. Egyetlen fájdalma maradt csupán: soha nem lett gyermeke. Sokan úgy vélik, ha kicsivel később születik, a hollywoodi hangosfilm világának sztárja lett volna.
Pálmay Ilka nem élhette meg a II. világháború szörnyűségeit.
Az ünnepelt díva, akinek szívét hercegek, grófok és neves írók hódították meg, 1945-ben, a budapesti bombázások sötét óráiban távozott az élők sorából. Egy hideg és dohos pincében hunyt el, ahol hónapok óta szenvedett a háború és a körülmények súlya alatt. Ha nem tör ki a II. világháború, talán tízezrek állnak sorfalat az utolsó búcsúztatásán, és virágcsokrok ezrei díszítenék a sírját. Ám ezen a szomorú napon, a légiriadók zaja között, csupán néhány tucat ember kísérte őt a végső nyugalomra, kapkodva, csendben, a háború kíméletlen árnyékában.
