Már nem olyan különleges dolog milliárdosnak lenni, most megmutatjuk, hány magyar büszkélkedhet ezzel a címmel.

A privátbanki tanácsadó cég friss elemzése szerint ma már nagyjából 7-10 ezer magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal és 30 ezer főnek lehet egymilliárdot meghaladó teljes vagyona, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Karagich István, az ügyvezető, fontos üzenettel fordul hozzánk:

A több tíz, esetleg százmilliárd forintos vagyonnal bíró szupergazdagoknak pedig szinte biztos lesz pénzük arra, hogy jogászokkal és konstrukciókkal megkerüljék a szabályokat. Ha 1 milliárdnál húzunk vonalat, az üzenet a feltörekvő középosztálynak szól: rossz helyen gyarapodtál - ebből pedig nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz - tette hozzá.

Karagich István véleménye szerint rendkívül nehéz reális képet alkotni a céges vagyonértékekről. Jó példaként említhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett háztartások pénzügyi vagyonáról szóló jelentésben a "nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések" sorban szereplő 37 ezer milliárd forintnyi vagyon, amely a teljes vagyon körülbelül 30 százalékát teszi ki, folyamatosan kritikák kereszttüzében áll. Sokan úgy vélik, hogy a vállalatok valódi értékét kizárólag a piac képes meghatározni. Emellett az összes érintett vagyonelem átlátható értékelése hatalmas állami erőforrásokat és kapacitásokat igényelne, ami gyakorlatilag felmérhetetlen feladatot jelent.

A szakértő véleménye alapján fontos észben tartani, hogy a milliárdos státusz értéke az inflációs időszakok során jelentős mértékben megváltozott.

Ahogy ma legyintünk arra, hogy valaki milliomos - hiszen alig több, mint két havi átlagbér és 2,5 hónapnyi medián nettó bér elég hozzá -, ugyanígy ma a vállalkozói szférában milliárdosnak lenni sem jelent akkora különlegességet, mint tíz éve.

A vállalat nyújtotta információk alapján a 400 millió forintnál nagyobb klasszikus pénzügyi vagyonnal rendelkező gazdagok száma 2020 és 2025 között körülbelül 10 ezer fővel nőtt. Ez a növekedés jelentősen meghaladja a korábbi 15 év együttes növekedését.

A szakértő különös figyelmet fordított arra, hogy a 2020-tól kezdődő infláció jelentős hatással volt a pénz vásárlóerejére: a 1 milliárd forint mai reálértéke mindössze 681 millió forintra csökkent, ami több mint 30 százalékos csökkenést jelent. Ezen kívül, ha 2010-et vesszük alapul, a helyzet még drámaibb: a 2010-es értékhez képest a vagyon vásárlóereje gyakorlatilag feleződött, így a mai 1 milliárd forint csak 542 millió forintot ér.

A politika természeténél fogva gyakran támaszkodik népszerű szlogenekre, azonban fontos észben tartani, hogy a vagyonadó mostanság középpontba került koncepciója, különösen a többször módosított mértéke, éppen a hiányzó felső-középosztály megerősödési szándékát veszélyezteti. Miért is erőlködnének, fejlesztenék vállalkozásaikat, ha a végén különadóval sújtják őket? Karagich István véleménye szerint a jelenlegi gazdasági környezetben a körülbelül 1 milliárd forintnyi pénzügyi erővel rendelkező egyének esetén nem büntetni, hanem inkább ösztönözni kellene a vagyontartást. Ha ez nem így alakul, a magyar társadalom legfelső decilisének polarizációja tovább fog fokozódni: kialakul egy néhány ezer fős elit, amely képes hatékonyan mozgósítani a jogi és adózási eszközöket, hogy mérsékelje adóterheit, szemben a több tízezer fős, adóelkerülésre kényszerített középvállalkozói réteggel.

Ezért nem véletlen, hogy számos nemzetközi példa támasztja alá: az általános vagyonadó könnyen kijátszható, így nem a legmegfelelőbb, sőt, világszerte ritkán alkalmazott eszköz az érintettek megadóztatására. "Véleményünk szerint a legfőbb ellenérv az általános vagyonadó koncepciójával szemben nem csupán az, hogy megfelelő céges és adóstruktúrákkal számos módon kikerülhető, hanem az is, hogy gazdaságilag romboló, demagóg, adófilozófiailag káros, és lényegében értelmetlen. Ezenkívül a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol bevezették, ott a várt célokat soha nem sikerült tartósan elérni. Sokkal inkább indokolt a tőkeadó, az örökösödési adó, a tőkejövedelmek adója, valamint a progresszív jövedelemadó kombinációja, amely igazságosabb és értelmesebb megoldás, de ennek mértékét gondosan kell meghatározni, hogy a valóban gazdagokat célozza meg, és ne a feltörekvő középosztályt riasztja el a magyarországi befektetésektől" - fogalmazott Karagich.

A Tisza párt a kormányra kerülés esetén tervezi bevezetni a vagyonadót. Kezdetben a javaslatuk szerint az adóhatár 5 milliárd forintnál lett volna, azonban később ezt a küszöböt 1 milliárd forintra csökkentették.