A megmaradás három alapköve Kárpátalján: sors, oktatás és közösség Kárpátalja különleges tájain, ahol a múlt és a jelen egyaránt formálja a jövőt, három alapvető pillér áll a megmaradásunk szolgálatában: a sorsunk, az oktatás, és a közösségünk. **Sors:
Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, június 29-én Ópusztaszeren tartott egy figyelemre méltó előadást Kárpátalja háborús helyzetéről. Az esemény a Magyarok Országos Gyűlésén zajlott, ahol a résztvevők mélyebb bepillantást nyerhettek a térség jelenlegi kihívásaiba és az ott élő közösségek életére gyakorolt hatásokra. Orosz Ildikó szavai nemcsak a helyzet súlyosságát tükrözték, hanem az ott élő emberek kitartását és reményét is.
Előadásában személyes történeteken keresztül mutatta be a kárpátaljai magyarság sorsát az elmúlt évszázadban. Továbbá kiemelten szólt az oktatás helyzetről és a közösségi önszerveződés fontosságáról.
Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság minden politikai átalakulás után a semmiből kezdte el újjáépíteni saját értelmiségi bázisát. A Szovjetunió időszakában a közösség súlyos politikai elnyomással, kolhozosítással és üldöztetésekkel nézett szembe. A magyar nyelvű oktatás csak 1953-tól kezdett el valóban fejlődni, és a hatvanas évektől olyan generációk léptek színre, akik már felsőfokú végzettséggel térhettek vissza, hogy hozzájáruljanak közösségük felemelkedéséhez.
A hatvanas és hetvenes években kibontakozó polgárjogi mozgalmak kiemelkedő szerepet játszottak az esélyegyenlőség és az anyanyelvi oktatás előmozdításában. Ezek a mozgalmak nemcsak társadalmi változásokat hoztak, hanem mély nyomot hagytak a közélet formálásában is. Az nyolcvanas évek végére a magyar közélet megerősödése újabb mérföldköveket teremtett, amelynek eredményeként 1989-ben megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ezt követte 1996-ban a beregszászi Rákóczi-főiskola létrejötte, amely tovább gazdagította a magyar közösség kulturális és oktatási életét.
Orosz Ildikó véleménye szerint a 2017-es oktatási törvény, valamint az államnyelvi és kisebbségi jogszabályok drámai módon csökkentették az anyanyelv használatának lehetőségeit, különösen az oktatás szegmensében. E törvények nemcsak a kárpátaljai magyar közösség jogait érintették hátrányosan, hanem szélesebb körben is aggályos következményekkel jártak. Rámutatott arra is, hogy...
- Bár történt némi visszarendeződés, a jogoknak csak körülbelül 70%-át kaptuk vissza.
Az előadás végén kiemelte, hogy a magyar állam támogatása nélkül ma nem működhetnének a kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmények, mindezt pedig az ukrán törvények szigorú betartása mellett valósítják meg.
- Most újra a nulladik pontnál tartunk - fogalmazott, utalva arra, hogy az elmúlt évtizedek munkája után ismét alapjaiban kérdőjeleződik meg a közösség jövője Kárpátalján.
