A szakértő véleménye az idei matematikai érettségi kapcsán: a vizsgaformátum nem megfelelő, és túlzottan megterheli a diákokat - Pénzcentrum.

Hétfőn megkezdődtek az írásbeli érettségik, a magyar vizsgák nyitották meg a sort, amely kedden a matematikával folytatódik. Az elkövetkező hetekben, összesen 1157 helyszínen, várhatóan több mint 142 000 diák tesz érettségi vizsgát, a megmérettetések időszaka pedig május 5-től július 2-ig tart. Minden írásbeli vizsga során általános és tantárgy-specifikus szabályok érvényesek, valamint különböző segédeszközök használata engedélyezett. A legfontosabb tantárgyak közül eddig a magyar és a matematika érettségi zajlott le, és a diákok izgalommal várják a következő kihívásokat.

A témával kapcsolatban megkerestük a Civil Közoktatási Platformot, hogy kifejtsék véleményüket az idei érettségi vizsgákról, valamint az ehhez kapcsolódó tantárgyi és a magyar oktatás általános tendenciáiról.

Az idei középszintű matematikaérettségi sokak szerint meglehetősen kedvező volt, és ebben Pilz Olivér, a Civil Közoktatási Platform szakértője is osztja a véleményt. Úgy véli, hogy a feladatsor nem tartalmazott különösen nehéz vagy szokatlan kérdéseket, így azok, akik alaposan felkészültek, és a korábbi évek anyagán gyakoroltak, valószínűleg nem találkoztak komoly nehézségekkel. Viszont hangsúlyozza, hogy a vizsgaformát övező alapvető problémák továbbra is fennállnak, és ezek megoldása nem volt elérhető az idei év során.

Továbbra is megfigyelhető az a tendencia, hogy a sokpontos feladatok sem azért érnek annyit amennyit, mert bonyolultak lennének (lásd. az egész sor legutolsó kérdését - 5 elem sorbarendezése/ permutációja -, ami akár az első 12 "egyszerű" feladat közé is kerülhetett volna), hanem mert egy feladat lényegében 3-4, sokszor egymástól függeltlen feladatot tartalmaz. Ez azzal is jár, hogy az amúgy is ideges vizsgázónak nagyon sokat kell olvasnia, így a matekvizsga egyúttal a szövegértést is méri.

- fogalmazott Pilz Olivér.

"A szövegértés mérése a matek érettségiben hosszú idő után végre újra megjelent. Felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy valaki 8-9 éven keresztül tanulhatott anélkül, hogy valóban megértette volna a szövegeket?" - fogalmazott meg egy elgondolkodtató kérdést a szakértő.

A vizsga formátuma nem csupán a diákok idejét rabolja el, hanem felesleges stresszt is generál. A feladatok megfogalmazása gyakran túlságosan hosszú és körülményes. Például az idei egyik feladat így kezdődött: "Magyarország egyik kedvenc desszertje, a csokoládéval bevont túrórúdi..." Pilz véleménye szerint ez a megfogalmazás inkább túlírt, mintsem hasznos és gyakorlati jellegű.

Kritika érte az érettségihez kapcsolódó tankönyvi hátteret is. A szakértő szerint a matematikatanítás jelenleg túlságosan eszköztelen, mivel a korábbi feladatgyűjtemények használatát nem engedélyezik a tankerületek, újak pedig nem készültek. Így a tanároknak kell saját anyagokat összeállítaniuk - sokszor fénymásolással, online megosztással, saját idő és energia árán.

Bár a tananyag mennyisége kissé mérséklődött, az órák száma nem változott - így külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy több idő jut a gyakorlásra. Azonban a szükséges eszközök még mindig hiányoznak, ami megnehezíti a hatékony tanulást.

- fogalmazott.

A tantervi változásokkal kapcsolatban Pilz külön kitért a statisztika témakörre. A sodrófa diagram - amit az oktatásirányítás fontosnak tartott beemelni - szerinte életszerűtlen újítás, amit a pedagógusok többsége sosem használt, és a diákok is legfeljebb az érettségin találkoznak vele.

Ez az információ akár a digitális kultúra tantárgy keretein belül is megjelenhetne, hiszen 2025-re a papíralapú kördiagramok készítése már elavult módszernek számít.