A pápák általában azért választanak más nevet, mert ez a döntés szimbolizálja új szerepüket és küldetésüket a katolikus egyház élén. A névválasztás lehetőséget ad arra, hogy a pápa kifejezze saját értékeit, lelki irányvonalát, vagy emléket állítson egy ko
A pápák hivatalba lépésükkor új nevet választanak, ezzel tiszteletben tartva egy hagyományt, amely évszázadok óta él. Ez a névváltoztatás az új szolgálat iránti mély elköteleződésüket szimbolizálja.
A jós nem lehet Szentatya.
Kezdetben ez a hagyomány azért jött létre, mert bizonyos egyházi vezetők úgy érezték, hogy a nevük nem illik méltón a pozíciójukhoz - olvasható a Focus.it oldalán.
Az első, aki ilyen lépést tett, Mercurius néven ismert itáliai férfi volt. Ez a név nem csupán véletlenszerű választás, hiszen a kereskedelem és a jóslás római istenére, Merkúrra utalt. Amikor Kr.u. 533-ban a katolikus egyház élére állt, János nevét vette fel, ezzel is tisztelegve a János vértanú előtt, aki Iulianus római császár uralkodása alatt szenvedett üldöztetést.
I. János pápa Coimbra városában található, lenyűgöző ereklyetartó mellszobra, amely a helyi kultúra és történelem gazdagságát tükrözi. (Wikipédia / Joseolgon / CC BY-SA 4.0)
A Disznószájúból Szent Péter örökösévé válás egy izgalmas utazás, mely tele van kihívásokkal és felfedezésekkel. Az út során megtapasztaljuk a hagyományok mélységét és a spirituális fejlődés szépségét, ahogy az egyén a földi élet nehézségein keresztül eljut a transzcendens világba. Az átalakulás folyamata nemcsak a fizikai, hanem a lelki szinten is zajlik, ahogyan a régi énemet hátrahagyva egy új, fénnyel teli élet felé lépek. Így válik a Disznószájú egyfajta szimbólummá, amely a fejlődés és a megújulás lehetőségét hordozza magában.
Az évezredforduló táján több pápa is úgy érezte, hogy eredeti nevük nem megfelelő. A Boccapecora Pietro név különösen furcsa asszociációkat keltett, hiszen meglehetősen közel állt a "bucca porci" kifejezéshez, amely a disznószájú jelentését hordozta. Nem meglepő tehát, hogy a tisztelet jeleként Szent Péter iránt, névváltoztatásra szánta el magát, így lett Szergiusz. Ez az esemény 1009-ben zajlott, és azóta a névváltoztatás gyakorlata egyre inkább elterjedt.
IV. Szergiusz pápa sírja a Lateráni bazilikában (forrás: Wikipédia / Sailko / CC BY 3.0) egy lenyűgöző történelmi helyszín, amely a római katolikus egyház gazdag örökségét tükrözi. A bazilika nem csupán építészeti csodája Róma városának, hanem számos fontos vallási esemény színhelye is volt. IV. Szergiusz pápa, aki a 7. században ült a pápai trónon, jelentős hatással volt a korabeli egyházra, és sírja a bazilika falai között őrzi emlékét. Az itt található művészeti elemek és a szakrális légkör egyedülálló élményt nyújtanak a látogatóknak, akik a keresztény történelem iránt érdeklődnek.
Az új megszólításokat az egyházfők nem ellenszenvből választják ki; sőt, éppen ellenkezőleg! Gyakran személyes motivációkból fakad a döntésük, mint például egy korábbi pápa iránti tisztelet, vagy a korábbi Szentatya örökségének folytatása (vagy éppen az attól való eltérés kifejezése).
Ferenc pápa cselekedetei mély tiszteletet tükröznek.
A jezsuita rendhez tartozó Jorge Mario Bergoglio bíboros, egy másik szerzetes közösség, a ferences alapítójának, Assisi Szent Ferencnek keresztnevét választotta, akire példaképeként tekintett.
A történelem folyamán a leggyakoribb pápai megszólítások közül a következők emelkednek ki: János, amelyet 23 pápa és 2 ellenpápa viselt, majd Gergely, Benedek, Kelemen és Ince, akik közül mindegyik névhez számos egyházfő kapcsolódik. A lista folytatódik Leóval és Piuszal, akik szintén jelentős szerepet játszottak a katolikus egyház történetében.
