Az influenzaoltás, mint minden vakcina, bizonyos mellékhatásokkal járhat, amelyek általában enyhék és átmenetiek. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a beadás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír vagy duzzanat. Ezen kívül előfordulhat láz, fáradtság,

Az influenzaoltás általában jól tolerálható, és a mellékhatások jellemzően enyhék és átmenetiek. Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy milyen tünetek léphetnek fel az oltást követően, valamint bemutatjuk azokat a ritka, de súlyosabb mellékhatásokat is, amelyekre érdemes odafigyelni.

Az influenzaoltás után a legtöbb ember semmilyen mellékhatást nem tapasztal, de néhány esetben a következő tünetek léphetnek fel:

Az oltások általában biztonságosak, de előfordulhat, hogy egyeseknél allergiás reakciók lépnek fel, például bőrkiütések, viszketés vagy duzzanat az arcon és a torok környékén. Az igazán súlyos allergiás reakciók, mint az anafilaxia, rendkívül ritkák, hiszen 1 millió oltásból csupán kevesebb mint egy esetben tapasztalható ilyen jelenség.

Nagyon ritka esetben az oltás után kialakuló láz görcsrohamot válthat ki, de ez nem okoz maradandó károsodást.

Bizonyos kutatások alapján rendkívül kis valószínűséggel, de előfordulhat, hogy az influenza elleni vakcina összefüggésbe hozható a Guillain-Barré-szindrómával, amely egy súlyos idegrendszeri állapot, jellemzően izomgyengeséget vagy akár bénulást idézhet elő. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a jelenség rendkívül ritka, mindössze 1-2 eset fordul elő minden egymillió beadott oltás után. Ezzel szemben magának az influenzának a megbetegedése sokkal nagyobb eséllyel vezethet a GBS kialakulásához, mint a védőoltás.

Az oltást követően, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalod, érdemes orvosi segítséget kérni:

Az influenzaoltás szinte mindenkinek ajánlott, különösen az alábbi csoportoknak:

Vannak olyan egyének, akik különleges egészségügyi körülményeik következtében nem részesülhetnek védőoltásban. Amennyiben egészségügyi szakemberük arra figyelmezteti őket, hogy egy bizonyos vakcina beadása ellenjavallt, akkor elengedhetetlen, hogy ne kapják meg azt az oltóanyagot. Az ellenjavallat olyan állapot vagy körülmény, amely miatt a vakcina beadása kockázatos lehet. Ilyen szituációkban a vakcina alkalmazásának lehetséges veszélyei felülmúlják a várható jótékony hatásokat.

Az egyik leggyakoribb oka annak, hogy valakit nem oltanak be, az a vakcinák összetevőivel szembeni allergiás reakció. Ha valakinél korábban már előfordult, hogy védőoltás után súlyos reakciót, mint például anafilaxiát, duzzanatot vagy légzési nehézséget tapasztalt, akkor újabb oltás csak abban az esetben adható, ha a szakemberek véglegesen kizárták ezt az allergiás reakciót, mint lehetséges kiváltó tényezőt.

Bizonyos betegségek vagy kezelések során előfordulhat, hogy egyes védőoltások beadása nem ajánlott. Például azok a személyek, akik immunrendszeri problémákkal küzdenek, vagy akik speciális orvosi terápiában részesülnek, esetleg nem kaphatják meg a kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő vagy hastífusz elleni oltásokat.

Azok számára, akiknek az immunrendszere gyengébben működik, különösen kedvező lehet, ha a környezetükben élők mindannyian be vannak oltva. Ezáltal ugyanis közvetett védettséget élvezhetnek, ami segíthet a fertőzések elkerülésében.

Néhány oltóanyag esetében további ellenjavallatok is létezhetnek, amelyeket fontos, hogy az egészségügyi szakemberekkel alaposan átbeszéljünk.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy bizonyos védőoltások terhesség alatt nem javasoltak. Ilyen oltások például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. A nőknek célszerű az összes ajánlott védőoltást a fogamzóképes kor elérése előtt megkapniuk. Az oltás előtt mindenképpen tájékoztatniuk kell egészségügyi szolgáltatójukat arról, ha terhesség gyanúja merül fel, és konzultálniuk kell arról, hogy mely oltások biztonságosak a terhesség alatt és azt követően.