Egyszer volt, hol nem volt, a politikai színtér varázslatos világában, ahol plakátok és kampányok táncoltak a szélben, élt egy különös párt, a Momentum. Ők voltak a modern mese hősei, akik új ötleteket hoztak a nép számára. De nem akármilyen mesét mesélte

Nincs az a közpénzből épített, balatoni panorámás, medencés luxusprésházra tűzött nemzeti színű zászló, amely büszkén hirdetné a NER dicsőségét, mint ahogyan a Momentum legújabb plakátkampánya teszi. Ez a párt, amely visszalépett a választásoktól, nem kímélte sem az időt, sem az energiát, sem a forrásokat, hogy részt vegyen a politikai csatározásokban – figyelmeztetve a gyanútlan állampolgárokat az Orbán-rendszer mélyen gyökerező bűneire. Ráadásul nem is akármilyen módon: az ország különböző pontjain elhelyezett óriásplakátok a Balásy Gyula által fémjelzett vizuális környezetszennyezés és a Rogán Antal által megálmodott humanista eszmék sajátos keverékét alkotják.
Az inkriminált művek nem állnak meg tehát az esztétikai bűnelkövetésnél, tartalmat a formához rendelve olyan zavarba ejtő világot alkotnak, amelyben gyermekkorunk digitális technológiával újraalkotott mítoszai a totalitárius diktatúrák elrettentő képi világával rezonálnak. Mintha Goebbels egy mesterséges intelligenciával megbolondított röplapról olvasna esti mesét.