Mit ér a precíziós fejtrágyázás, ha az égi áldás elkerül minket? (x) - Agro Napló

Az őszi kultúrák kora tavaszi fejtrágyázásának célja a lehető legoptimálisabb tápanyagellátás biztosítása, figyelembe véve a növények aktuális fejlődési szakaszát és a környezeti tényezőket. A csapadékhiány miatt kiszáradt talajok állapota azonban alapvetően befolyásolja, hogy a kijuttatott tápanyagok végül valóban hasznosulnak-e. Az ehhez kapcsolódó aktualitásokról Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke tájékoztatta az Agro Naplót.

A fejtrágyázás célja a növény igényeihez igazodó tápanyag kijuttatás, amely kiemelt jelentőséggel bír a várható hozamok és a termés minősége szempontjából. Ehhez azonban a növény fejlődési szakaszaihoz igazodó megfelelő tervezésre és állapotfelmérésre is szükség van, melyhez kiemelt segítséget nyújtanak a különféle precíziós technológiák. Mint arra Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke rávilágított, rendkívül fontos például a talajok inhomogenitásának lekövetése.

Somogy megye dombos vidékein gazdálkodunk, ahol a múltbeli, nem éppen szakmai alapossággal végzett földhasználat következtében a domboldalak egyes részein jelentős talajerózió lépett fel. Ennek eredményeként sok helyen hiányzik az A-szintű talaj, sőt, néhol még a B-szint is alig észlelhető. Ezzel együtt számos olyan homokos folt található, ahol a növények fejlődése erősen korlátozott, és kicsi a valószínűsége annak, hogy a növények képesek legyenek felzárkózni a jobb minőségű talajon lévő társaikhoz.

Ahogy említette, ezt a helyzetet számos módon meg lehet közelíteni.

Az egyik lehetőség, hogy a költségek csökkentésére fókuszálva a gyengébb minőségű talajokra nem alkalmazunk tápanyagot, vagy megpróbálhatjuk a gyengébb, sárgásabb növényeket extra műtrággyal segíteni, hogy felzárkózzanak a többiekhez. Azonban, ha a különbség a következő fejtrágyázáskor is fennáll, akkor már nem érdemes újabb tápanyagokat kijuttatni.

A talaj inhomogenitása mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a talajnedvesség és a csapadék kulcsszerepet játszik a tápanyagok hasznosulásában, a fejtrágyázás időzítéséhez tehát sem a túl csapadékos, sem a túl száraz időjárás nem megfelelő.

Igencsak aggasztó az a körülmény, hogy a decemberi és a januári csapadék is gyakorlatilag fele volt a 30 éves átlagnak, a talaj tehát rendkívül száraz. A környékbeli adatok alapján azt látjuk, hogy 50-70 centiméter mélyen 80 milliméter víz hiányzik a talajokból, ami gyakorlatilag másfél havi csapadékmennyiséget jelent. A kiszáradt talajra pedig felesleges bármilyen műtrágyát juttatni, hiszen az úgysem fog tudni hasznosulni, legfeljebb csak környezetszennyezést okozva a levegőbe fog távozni

- emelte ki a szakértő.

Ebben a szituációban különösen hasznos lehet, ha a szükséges tápanyagokat nem egyetlen nagy mennyiségben, hanem inkább sok apró adagban juttatják ki. Ebből a szempontból a traktorra szerelhető N-Sensor kiemelkedő szerepet játszik, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a precíziós tápanyagellátáshoz.

Ez a műszer ugyanis távelemzés révén, menet közben képes meghatározni a növény lombozatának fényreflexiós tulajdonságait, a rendszer pedig a kapott adatok alapján azonnal szabályozza a műtrágya-kijuttatás mértékét. Ahol a növény színe sárgásabb, ott a rendszer több Nitrosolt adagol, ahol pedig sötétebb zöld, ott visszaveszi az adagolást, ezzel növelve a műtrágya-felhasználás hatékonyságát és segítve az egységesebb minőség elérését.

Gergácz Zoltán rámutatott, hogy az őszi kultúrák fejtrágyázása mellett a tavaszi alaptrágyázás is kiemelt fontosságú. A precíziós trágyázás megvalósításához elengedhetetlenek a talajvizsgálati adatok, a műholdas növényállomány-térképek, valamint a hozamtérképek. Ezek segítségével a FieldView rendszer pontosan meghatározza, hogy a táblán belül melyik területen mennyi műtrágyára van szükség. Emellett a kibővített talajvizsgálatok alapján kiderült, hogy a területek jelentős része kén- és cinkhiányos. Ennek tükrében a Nitrosolhoz ként is adagolnak, míg a cink pótlását később levéltrágyázással oldják meg.

Hiába azonban a precíziós technológiák alkalmazása, az időjárási körülmények miatt így is nagyon borúsan látják az évet.

Már az ősz folyamán kijuttattunk egy fejtrágyát, hogy támogassuk a bokrosodás folyamatát. Sajnos a csapadék mennyisége rendkívül alacsony volt, így míg a tőszámunk rendben van, az állomány mérete meglehetősen kicsi. Ha rangsorolni kellene a vetéseinket, azt mondanám, hogy a területeink körülbelül 80%-a gyenge kategóriába sorolható. Ez a helyzet a repcére és a durumbúzára is vonatkozik. Hogy a növények ebből mit tudnak majd helyrehozni, azt nagyon nehéz megjósolni. Amennyiben a csapadék elmarad, és a következő napokban 15-16 °C-os, napfényes időszakok következnek, a talajok még inkább kiszáradhatnak.

Ahogyan a szakértő rámutatott, a tavalyi időjárás is hasonló módon kezdődött.

A január, a február, sőt, talán még a március is csupán a csapadékátlag felét hozta el számunkra. Medárd környékén végre elkezdett esni az eső, de az esőzések annyira erőteljesek voltak, hogy az árvíz sem maradt el. Ez az időszak sajnos már beleszól a nyári aratásunkba, így a durumbúzát évről évre úgy kell leszednünk, hogy közben az eső elől próbálunk menekülni. Aztán jön a július-augusztus, amikor ismét szárazság köszönt ránk, és a hőmérséklet eléri a 40 °C-ot. Tavaly például a területünkön 44 napot számláltunk, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 °C fölé emelkedett. Amikor pedig szeptember végén és október elején az őszi vetéseknek kellene elkészülniük, újra víz alatt áll minden. Tehát a problémánk nem a csapadék mennyiségével van, hanem annak eloszlásával. Sőt, úgy tűnik, hogy a legnagyobb gond lassan az lesz, hogy a téli csapadék egyre inkább hiányzik.